Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Reform UK leader Nigel Farage attending day three of Royal Ascot at Ascot Racecourse, Berkshire. Picture date: Thursday June 19, 2025. (Photo by James Manning/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: James Manning/PA Images via Getty Images

Ha most lennének a választások, furcsa helyzet állna elő a briteknél

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a volt brexitvezér, Nigel Farage pártja nyerné a brit választásokat, ha most rendeznék meg azokat. A Reform UK népszerűségi mutatója immár messze jobb, mint a kormányzó Munkáspárté, a konzervatívok pedig marginális párttá válnának.

Nigel Farage immár cilinderes úriember, bár valójában a patinás Royal Ascot lóversenyre öltözött ki, ahol ilyen ruhatár a kötelező. A róla készült fotó azonban azt is jelzi, hogy az egykori marginális, populista néptribün immár a brit politika fősodrának meghatározó személyisége.

Mindez egy olyan országban történik, ahol majd egy évszázadon át két nagy párt, a toryk és a Munkáspárt váltotta egymást a hatalomban. Egy új felmérés szerint azonban Farage legújabb jobboldali radikális formációja, a Reform UK 34 százalékos mutatójával a legnépszerűbb brit párt. Kilenc pontot ver rá a kormányzó Munkáspártra, az egykor meghatározó konzervatívok pedig messze a harmadik helyre szorultak.

Bár a szigorúan egyéni brit választókerületi rendszer miatt az országos népszerűségi adatok nem mindig köszönnek vissza a választási eredményben, elemzők szerint a Reform UK most annyira és olyan helyeken népszerű, hogy ha most rendeznék a választásokat, akkor többséget szerezne a több mint 600 fős parlamentben. A Sky News elemzése szerint

akár 340 helyre ülhetnének be Farage emberei. A most 236 hellyel rendelkező Munkáspárt frakciója pedig 176 fősre zsugorodna.

Ami még sokkolóbb, hogy – a felmérés alapján – a konzervatívokat szinte teljesen felszámolnák a brit választók: mindössze 12 mandátumot gyűjtenének be. Mindez annak ellenére történne, hogy a tory-bázis azt remélte, hogy szókimondó és a woke-ideológiát hevesen elutasító új vezérük, Kemi Badenoch – aki egy személyben nő, konzervatív és külföldön született színesbőrű politikus – új választókat hozhat nekik a konzervatívoktól általában idegenkedő csoportokból.

London, 2024. november 2.
Kemi Badenoch korábbi brit üzleti ügyi miniszter beszédet mond, miután megválasztották az ellenzéki Konzervatív Párt új vezetőjévé a párt londoni gyűlésén 2024. november 2-án. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után Badenoch a brit Konzervatív Párt negyedik női vezetője.
MTI/EPA/Andy Rain
Kemi Badenoch korábbi brit üzleti ügyi miniszter beszédet mond, miután megválasztották az ellenzéki Konzervatív Párt új vezetőjévé a párt londoni gyűlésén 2024. november 2-án. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után Badenoch a brit Konzervatív Párt negyedik női vezetője. MTI/EPA/Andy Rain

A Reform UK menetelését közben az is segíti, hogy valami hasonlót csinál: nem az a fajta nativista párt, amelynek tagjai gyanakodva néznek bárkire, akinek nagyszülei nem az őshonos lakosságból kerültek ki. Sokáig például muszlim elnöke volt Zia Yusuf üzletember személyében, aki egy procedúrális veszekedés nyomán lemondott, de aztán megbánta és visszatért, hogy az árnyékkormány egyfajta hatékonysági guruja legyen – Elon Musk közelmúltbeli amerikai szerepét idézve.

A Reform UK híveinek egy része olyan, sokadik generációs bevándorló, aki szerint a szigetországra most már ki kell tenni a „megtelt” táblát és akik haragszanak a konzervatívokra, amiért nem voltak erélyesebbek, amikor kormányon voltak.

A Munkáspártnak is van miért számot vetnie magával. Lehet, hogy tavaly megnyerte a választásokat, de Keir Starmer kormányzásával immár a britek 73 százaléka elégedetlen és mindössze 19 százalék elégedett. Ez részben azért van, mert hithű baloldali szavazók szerint egyfajta „tory-light vezető”, aki híján van a menekültek és migránsok iránti empátiának és esetenként népírtásban való bűnrészességgel vádolják, mert nem szankcionálta Izraelt annak gázai háborúja miatt – bár két keményvonalas izraeli minisztert kitiltottak a szigetországból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×