Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Reform UK leader Nigel Farage attending day three of Royal Ascot at Ascot Racecourse, Berkshire. Picture date: Thursday June 19, 2025. (Photo by James Manning/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: James Manning/PA Images via Getty Images

Ha most lennének a választások, furcsa helyzet állna elő a briteknél

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a volt brexitvezér, Nigel Farage pártja nyerné a brit választásokat, ha most rendeznék meg azokat. A Reform UK népszerűségi mutatója immár messze jobb, mint a kormányzó Munkáspárté, a konzervatívok pedig marginális párttá válnának.

Nigel Farage immár cilinderes úriember, bár valójában a patinás Royal Ascot lóversenyre öltözött ki, ahol ilyen ruhatár a kötelező. A róla készült fotó azonban azt is jelzi, hogy az egykori marginális, populista néptribün immár a brit politika fősodrának meghatározó személyisége.

Mindez egy olyan országban történik, ahol majd egy évszázadon át két nagy párt, a toryk és a Munkáspárt váltotta egymást a hatalomban. Egy új felmérés szerint azonban Farage legújabb jobboldali radikális formációja, a Reform UK 34 százalékos mutatójával a legnépszerűbb brit párt. Kilenc pontot ver rá a kormányzó Munkáspártra, az egykor meghatározó konzervatívok pedig messze a harmadik helyre szorultak.

Bár a szigorúan egyéni brit választókerületi rendszer miatt az országos népszerűségi adatok nem mindig köszönnek vissza a választási eredményben, elemzők szerint a Reform UK most annyira és olyan helyeken népszerű, hogy ha most rendeznék a választásokat, akkor többséget szerezne a több mint 600 fős parlamentben. A Sky News elemzése szerint

akár 340 helyre ülhetnének be Farage emberei. A most 236 hellyel rendelkező Munkáspárt frakciója pedig 176 fősre zsugorodna.

Ami még sokkolóbb, hogy – a felmérés alapján – a konzervatívokat szinte teljesen felszámolnák a brit választók: mindössze 12 mandátumot gyűjtenének be. Mindez annak ellenére történne, hogy a tory-bázis azt remélte, hogy szókimondó és a woke-ideológiát hevesen elutasító új vezérük, Kemi Badenoch – aki egy személyben nő, konzervatív és külföldön született színesbőrű politikus – új választókat hozhat nekik a konzervatívoktól általában idegenkedő csoportokból.

London, 2024. november 2.
Kemi Badenoch korábbi brit üzleti ügyi miniszter beszédet mond, miután megválasztották az ellenzéki Konzervatív Párt új vezetőjévé a párt londoni gyűlésén 2024. november 2-án. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után Badenoch a brit Konzervatív Párt negyedik női vezetője.
MTI/EPA/Andy Rain
Kemi Badenoch korábbi brit üzleti ügyi miniszter beszédet mond, miután megválasztották az ellenzéki Konzervatív Párt új vezetőjévé a párt londoni gyűlésén 2024. november 2-án. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után Badenoch a brit Konzervatív Párt negyedik női vezetője. MTI/EPA/Andy Rain

A Reform UK menetelését közben az is segíti, hogy valami hasonlót csinál: nem az a fajta nativista párt, amelynek tagjai gyanakodva néznek bárkire, akinek nagyszülei nem az őshonos lakosságból kerültek ki. Sokáig például muszlim elnöke volt Zia Yusuf üzletember személyében, aki egy procedúrális veszekedés nyomán lemondott, de aztán megbánta és visszatért, hogy az árnyékkormány egyfajta hatékonysági guruja legyen – Elon Musk közelmúltbeli amerikai szerepét idézve.

A Reform UK híveinek egy része olyan, sokadik generációs bevándorló, aki szerint a szigetországra most már ki kell tenni a „megtelt” táblát és akik haragszanak a konzervatívokra, amiért nem voltak erélyesebbek, amikor kormányon voltak.

A Munkáspártnak is van miért számot vetnie magával. Lehet, hogy tavaly megnyerte a választásokat, de Keir Starmer kormányzásával immár a britek 73 százaléka elégedetlen és mindössze 19 százalék elégedett. Ez részben azért van, mert hithű baloldali szavazók szerint egyfajta „tory-light vezető”, aki híján van a menekültek és migránsok iránti empátiának és esetenként népírtásban való bűnrészességgel vádolják, mert nem szankcionálta Izraelt annak gázai háborúja miatt – bár két keményvonalas izraeli minisztert kitiltottak a szigetországból.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×