Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
332.79
bux:
122526.91
2026. március 23. hétfő Emőke
Reform UK leader Nigel Farage attending day three of Royal Ascot at Ascot Racecourse, Berkshire. Picture date: Thursday June 19, 2025. (Photo by James Manning/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: James Manning/PA Images via Getty Images

Ha most lennének a választások, furcsa helyzet állna elő a briteknél

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a volt brexitvezér, Nigel Farage pártja nyerné a brit választásokat, ha most rendeznék meg azokat. A Reform UK népszerűségi mutatója immár messze jobb, mint a kormányzó Munkáspárté, a konzervatívok pedig marginális párttá válnának.

Nigel Farage immár cilinderes úriember, bár valójában a patinás Royal Ascot lóversenyre öltözött ki, ahol ilyen ruhatár a kötelező. A róla készült fotó azonban azt is jelzi, hogy az egykori marginális, populista néptribün immár a brit politika fősodrának meghatározó személyisége.

Mindez egy olyan országban történik, ahol majd egy évszázadon át két nagy párt, a toryk és a Munkáspárt váltotta egymást a hatalomban. Egy új felmérés szerint azonban Farage legújabb jobboldali radikális formációja, a Reform UK 34 százalékos mutatójával a legnépszerűbb brit párt. Kilenc pontot ver rá a kormányzó Munkáspártra, az egykor meghatározó konzervatívok pedig messze a harmadik helyre szorultak.

Bár a szigorúan egyéni brit választókerületi rendszer miatt az országos népszerűségi adatok nem mindig köszönnek vissza a választási eredményben, elemzők szerint a Reform UK most annyira és olyan helyeken népszerű, hogy ha most rendeznék a választásokat, akkor többséget szerezne a több mint 600 fős parlamentben. A Sky News elemzése szerint

akár 340 helyre ülhetnének be Farage emberei. A most 236 hellyel rendelkező Munkáspárt frakciója pedig 176 fősre zsugorodna.

Ami még sokkolóbb, hogy – a felmérés alapján – a konzervatívokat szinte teljesen felszámolnák a brit választók: mindössze 12 mandátumot gyűjtenének be. Mindez annak ellenére történne, hogy a tory-bázis azt remélte, hogy szókimondó és a woke-ideológiát hevesen elutasító új vezérük, Kemi Badenoch – aki egy személyben nő, konzervatív és külföldön született színesbőrű politikus – új választókat hozhat nekik a konzervatívoktól általában idegenkedő csoportokból.

London, 2024. november 2.
Kemi Badenoch korábbi brit üzleti ügyi miniszter beszédet mond, miután megválasztották az ellenzéki Konzervatív Párt új vezetőjévé a párt londoni gyűlésén 2024. november 2-án. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után Badenoch a brit Konzervatív Párt negyedik női vezetője.
MTI/EPA/Andy Rain
Kemi Badenoch korábbi brit üzleti ügyi miniszter beszédet mond, miután megválasztották az ellenzéki Konzervatív Párt új vezetőjévé a párt londoni gyűlésén 2024. november 2-án. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után Badenoch a brit Konzervatív Párt negyedik női vezetője. MTI/EPA/Andy Rain

A Reform UK menetelését közben az is segíti, hogy valami hasonlót csinál: nem az a fajta nativista párt, amelynek tagjai gyanakodva néznek bárkire, akinek nagyszülei nem az őshonos lakosságból kerültek ki. Sokáig például muszlim elnöke volt Zia Yusuf üzletember személyében, aki egy procedúrális veszekedés nyomán lemondott, de aztán megbánta és visszatért, hogy az árnyékkormány egyfajta hatékonysági guruja legyen – Elon Musk közelmúltbeli amerikai szerepét idézve.

A Reform UK híveinek egy része olyan, sokadik generációs bevándorló, aki szerint a szigetországra most már ki kell tenni a „megtelt” táblát és akik haragszanak a konzervatívokra, amiért nem voltak erélyesebbek, amikor kormányon voltak.

A Munkáspártnak is van miért számot vetnie magával. Lehet, hogy tavaly megnyerte a választásokat, de Keir Starmer kormányzásával immár a britek 73 százaléka elégedetlen és mindössze 19 százalék elégedett. Ez részben azért van, mert hithű baloldali szavazók szerint egyfajta „tory-light vezető”, aki híján van a menekültek és migránsok iránti empátiának és esetenként népírtásban való bűnrészességgel vádolják, mert nem szankcionálta Izraelt annak gázai háborúja miatt – bár két keményvonalas izraeli minisztert kitiltottak a szigetországból.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×