Lehet, hogy nem szükségszerű, de kitörhet a háború Amerika és Kína között – avagy ha optimistábban tekint az ember a megjegyzésre, akkor „lehetséges, de nem elkerülhetetlen” a világ két vezető gazdaságának katonai összecsapása. Ezt a értékelést fogalmazta meg Graham Allison, a Harvard Egyetem John F. Kennedy Államigazgatási Intézetének alapító dékánja. Allison azért is tekintély a nemzetközi kapcsolatok témakörében, mert Bill Clinton volt elnök alatt helyettes védelmi miniszter volt.

Az ő nevéhez fűződik a Thuküdidész csapdája elmélet, amely szerint egy felemelkedő hatalom és a már létező hegemón elkerülhetetlenül összecsap. Az elmélet az ókori görög történészről kapta a nevét, aki Spárta és Athén szembenállásának krónikása volt.

Az elméletet Pekingben is tanulmányozták, sőt az amerikai–kínai viszony fő keretrendszereként tekintenek rá – írta a South China Morning Post című hongkongi lap. Hszi Csin-ping elnök – aki tavaly fogadta Allisont – is említette, bár nem tekinti elrendeltetettnek a két nagyhatalom háborúját.

Graham Allison akkor tette megjegyzését, amikor Donald Trump amerikai elnök a korábbi 20 százalék mellé további 34 százalékos vámot vetett ki a Kínából érkező termékekre. Kína gyors ellencsapása – a kulcsfontosságú ritka földfémekhez való hozzáférés korlátozása – aggodalmat keltett, hogy a két ország még keményebb rivalizálásba kezd és kevesebb lehetőség marad a tárgyalásra.

Egyes magyarázatok szerint Trump valójában valamiféle alkudozásra számított Pekingtől, a vámokról szóló bejelentése után, mert azt mondta, hogy a kínaiak pánikba estek és túlreagálták a lépést. A két nagyhatalom között korábban már a Tajvan önállóságát fenyegető kínai lépések is feszültséget keltettek, bár az a tény, hogy Trump még a szigetet is keményen megvámolta, arra utal, hogy Kína-politikája fókuszában Peking kereskedelmi többlete áll.

Közgazdászok felvetették, hogy a nem katonai „nukleáris fegyver” Kína kezében az, hogy Japán után az amerikai államadósság – államkötvények – vezető birtokosa. Ha hirtelen elkezdené eladni a papírokat, akkor – papíron – megugrana a Washington által fizetendő kamat. Kína ezzel azonban magának is ártana, mert megdrágulna saját valutája, ami kárt okozna az exportnak, miközben az amerikai Fed ki tudná védeni a manővert azzal, hogy maga is állampapír-vásárlásba kezdene, ezzel visszaszorítva a hozamokat.

A harvardi politológus úgy véli, hogy Kína és Amerika egymásra utaltsága a gazdaság, a pénzügyek és a klímaváltozás terén az, ami miatt el tudják kerülni a katonai összecsapást. Emlékeztetett a hidegháborús „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” doktrínájára, amikor az atomfegyverek egyensúlya miatt a nagyhatalmak nem csaptak össze. Amerika és Kína is saját magát pusztítaná el, ha megtámadná a másikat – mondta. Alison szerint a tudatos kormányzás és a folyamatos kommunikáció előzheti meg a konfliktust.