eur:
414.38
usd:
392.27
bux:
79173.14
2024. december 8. vasárnap Mária
Donald Trump amerikai elnök (j) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtóértekezletet tart, amelyen Trump felvázolta a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére irányuló amerikai kormányzati tervet a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2020. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Térképen Donald Trump közel-keleti vágya

Az amerikai elnök "két állam"-elképzelése szerint a nem összefüggő palesztin területeket hidak, alagutak és bekötőutak kötnék össze.

Palesztin államot akar létrehozni Donald Trump közel-keleti béketerve, de azt azonnal elutasította a palesztin vezetés, Ciszjordániában pedig dühös tüntetések fogadták az ötletet. Ugyan papíron Jeruzsálem, azaz El Kudsz egy részét is megkapnák, és egy alagút révén összeköttetés lenne a tengerparti Gázával, de a palesztinok szerint az amerikai elnök túl kemény feltételeket diktál.

Ráadásul a majdani palesztin állam nagyobbik, Ciszjordániai része nem lenne tisztán palesztin terület, mert – mint sajtban a lyukak - megmaradnának benne a sokat vitatott izraeli telepek.

„Az én víziómmal mindkét fél győz,

ez egy realisztikus, két államra épülő megoldás, ami megszünteti a palesztin állam támasztotta fenyegetést Izrael felé” – mondta Donald Trump.

A Trump-terv térképe:

Az, hogy ez a béketerv nem áttörés, abból is látszott, hogy Washingtonban, az amerikai elnök oldalán csak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ott, és nem volt jelen a palesztin hatóság elnöke, Mahmúd Abbász.

Ő Trumpon élcelődve nem „az Évszázad alkujának”, hanem az „Évszázad pofonjának” nevezte a tervet és hozzátette: „Jeruzsálem nem eladó, a jogaink nem eladók, ez az összeesküvés kudarcot vall majd.” Trump már korábban megsértette a palesztinokat azzal, hogy Tel Avivból Jeruzsálembe telepítette át az amerikai nagykövetséget, amikor ők a város keleti részét akarják megszerezni.

A „Békéből Jólétbe” névre keresztelt terv – papíron – átadná nekik Kelet-Jeruzsálem egy részét. Valójában azonban csak a hozzá tartozó, magas betonfallal és ellenőrzőpontokkal elszigetelt Abu Disz falut kapnák meg, miközben ők az egész keleti városrészt akarják, benne az Óvárossal.

Trump szerint a fal arra jó, hogy a két főváros határa legyen.

A tervhez készült térkép szerint Palesztina ciszjordániai része nem nyúlna Jordánia határáig, így a Holt-tenger nyugati oldala izraeli ellenőrzés alatt maradna. Két palesztin út viszont a határig nyúlna. A másik oldalon egy körülbelül 40 kilométer hosszú alagút kötné össze Ciszjordániát a földközi-tengeri Gázával. A felek emellett területeket is cserélnének.

A Reuters megjegyezte, hogy

Trump terve az eddigi legrészletesebb elképzelés a palesztin-izraeli patthelyzet feloldására,

és hogy a majdani állam területe kétszer akkora lenne, mint amennyit most ellenőriznek a palesztinok. Netanjahu izraeli miniszterelnök azt ígérte: készek tárgyalni, és hogy négy évig nem nyúlnak ahhoz a területhez, ami átkerülne palesztin kézbe, hogy addig el tudják dönteni, támogatják-e a tervet.

A 2000-es Camp David-i csúcson Bill Clintonnak sikerült még kézfogásra is bírnia Jichák Rabin akkori izraeli miniszterelnököt és egykori ellenségét, Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság első elnökét. Akkor a felek nagyon közel álltak az alkuhoz, és a palesztinok jóval többet kaptak volna, mint most, de Clinton elnök szerint Arafat a végén megmakacsolta magát, és a csúcs egy elszalasztott lehetőség maradt a békére.

Viszont annak ellenére, hogy Trump tervét Izrael-barátnak tartják a palesztinok, egy befolyásos arab ország, az Egyesült Arab Emírségek „fontos kezdőlépésnek” nevezte azt a „béketárgyalások felújításához vezető úton”. Szaúd-Arábia és Egyiptom is bizakodó hangot ütött meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az elmúlt 13 év leghidegebb novembere volt az idei, de ettől még nem lesz fehér karácsony

Szokatlanul hideg volt a november, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy tartósan anticiklonális volt az időjárás Közép-Európában, és azon belül Magyarországon is – mondta az InfoRádióban a HungaroMet éghajlati szakértője. Szentes Olivér kitért arra is, milyen idő várható az év utolsó heteiben, valamint beszélt arról is, lehet-e havazás karácsony környékén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.09. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×