Az Ab közleménye szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke fordult a kódex miatt az Ab-hoz.

Indítványa szerint az minden bíróra kötelező, fegyelmi eljárásban is számon kérhető magatartási szabályokat tartalmaz, így ténylegesen jogi normaként működik. Az új kódex elfogadásakor pedig a Országos Bírói Tanács túllépte felhatalmazását, ugyanis a törvény csak az egyszeri elfogadásra adott jogot, módosításra vagy újraalkotásra nem.

A Kúria elnöke kifogásolta azt is, hogy az új kódexből kimaradt az alaptörvényre való hivatkozás, ami szerinte elszakítja a bírói hivatást az alaptörvénytől, és veszélyezteti a jogállamiságot, a bírói függetlenséget és a pártatlanságot.

Az Ab megállapította, hogy a kódex tartalmát érdemben nem vizsgálhatja, miután az nem normatív aktus. Ugyanakkor az Ab hivatalból alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a bíróra vonatkozó bármely, szolgálati jogviszonyát érintő elvárás kizárólag törvényi felhatalmazáson alapulhat.

Az etikai szabályok önmagukban nem képeznek törvényalkotási tárgykört, ha azonban kihatnak a bírák jogállására, a hozzájuk kapcsolódó garanciákat törvényi szinten kell rendezni. Mivel pedig a hatályos szabályozás ilyen garanciákat nem tartalmaz, az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg.

Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2027. március 31-ig tegyen eleget.

A többségi véleményhez öt alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

A Kúria MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint „a Kúria elnöke üdvözli az Alkotmánybíróság ma közzétett döntését, mert lényegét tekintve megfelel a Bírák Etikai Kódexével kapcsolatos utólagos normakontroll-indítványa eredeti céljának”.

„A Kúria elnökének indítványa azt célozta, hogy a 16/2022. (III. 02.) OBT határozattal elfogadott Bírák Etikai Kódexe ne legyen alkalmazható a bírák fegyelmi ügyeit vizsgáló szolgálati bíróságok eljárásában. Alkotmányos követelmény és mulasztás megállapítását azonban a Kúria elnöke nem indítványozhatta, erre jogosultsággal nem rendelkezett, ilyet az Alkotmánybíróság csak hivatalból állapíthatott meg. Az indítvány ezért csak megsemmisítésre irányulhatott, míg az Alkotmánybíróságnak lehetősége volt annál hatékonyabb jogkövetkezményeket alkalmazni” – áll a Kúria közleményében.