Majid Ezzati, az Imperial College London professzora által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2017-ben 35 iparosodott ország várható élettartamát modellezte. Az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben készült tanulmány egy Bayes-féle kombinált modellalkotási eljárást alkalmazott, amely 21 különböző előrejelzési modell eredményeit ötvözte. A kutatás legfőbb megállapítása szerint

A 2030-ban születő dél-koreai nők születéskor várható átlagos élettartama megközelítőleg 90,8 év lesz, amellyel megelőzik a japán (88,4 év) és a francia (88,6 év) nőket.

A modell 57 százalékos valószínűséget tulajdonít annak, hogy a várható élettartam átlépi a 90 éves küszöböt, vagyis a forgatókönyv megvalósulása valószínű, de nem teljesen biztos – idézi a Portfolio.

Dél-Korea előnye a várható élettartam terén nem egyetlen tényezőnek, hanem több kedvező körülmény egyidejű, széles körű érvényesülésének köszönhető. Az 1980-as évek végétől bevezetett, gyakorlatilag

• a teljes lakosságra kiterjedő általános egészségbiztosítási rendszer,
• a nemzetközileg is rendkívül alacsonynak számító elhízási arány,
• a lakosság átlagosan alacsonyabb vérnyomása,
• valamint a gyermekkori táplálkozás minőségének javulása mind hozzájárultak ehhez az eredményhez.

Ami Dél-Koreát leginkább megkülönbözteti a többi fejlett országtól, különösen az Egyesült Államoktól, az az egészségügyi mutatók javulásának egyenletes megoszlása a különböző társadalmi rétegek között. Az Egyesült Államok ezzel szemben a vizsgált 35 ország rangsorának alsó harmadában foglal helyet, ahol a nők várható élettartamát 2030-ra mindössze 83,3 évre becsülik. Ezt a lemaradást az elhízás elterjedtsége, az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés és a viszonylag magas csecsemőhalandóság magyarázza.

A dél-koreai fejlődés üteme történelmi léptékkel mérve is rendkívüli. 1985-ben a dél-koreai nők várható élettartama még mindössze 73,4 év volt, ami 2010-re 84,2 évre emelkedett, a 2030-ra vonatkozó prognózis pedig további 6,6 év növekedést vetít előre. Ez azt jelenti, hogy

egyetlen generáció alatt mintegy 17 évvel nőtt a várható élettartam.

A korábbi évtizedekben a fertőző betegségek visszaszorítása és a gyermekhalandóság csökkentése játszotta a fő szerepet, míg az utóbbi időszakban a krónikus, nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a daganatos megbetegedések halálozási életkorának kitolódása vált a javulás fő hajtóerejévé.

A 90 éves küszöb átlépése nem csupán statisztikai mérföldkő. A huszadik század nagy részében a demográfusok és gerontológusok ezt az értéket az országos átlagos élettartam biológiai felső határának tekintették. Egy olyan ország, amelyben a nők átlagosan kilencven évig élnek, gyökeresen új demográfiai szerkezettel szembesül, hiszen látványosan megemelkedik a 80 év felettiek aránya, meghosszabbodik a nyugdíjban töltött időszak, ez pedig alapjaiban alakítja át az egészségügyi, a szociális és a munkaerőpiaci rendszereket. Dél-Korea, amely jelenleg a világ egyik legalacsonyabb termékenységi rátájával küzd, már most is intenzíven szembesül ezekkel a kihívásokkal.

A 2024-es WHO-adatok szerint a dél-koreai nők várható élettartama már elérte a 86,7 évet, ami megközelíti az eddig regisztrált legmagasabb globális értékeket. A koronavírus-járvány okozta átmeneti visszaesés Dél-Koreában mérsékelt maradt. Az eredeti előrejelzés alapfeltevése, miszerint a széles körű társadalmi egyenlőség, a mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás és az optimális testtömegindex drámai különbségeket eredményezhet az élettartamban, a tanulmány megjelenése óta eltelt években nagymértékben beigazolódott.