Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.24
bux:
133271.27
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Egy fiatal anyuka öleli a kislányát.
Nyitókép: Getty Images/Galina Zhigalova

Kijöttek a számok, a gyerek így határozza meg az életszínvonalat

A magyar családok reáljövedelme 70 százalékkal nőtt 2010 óta – a GKI elemzése szerint a többgyerekesek átlag fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok viszont továbbra is az átlagos életszínvonal alatt élnek.

A kutatóintézet az új magyar kormány előtt álló gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának hetedik elemzésében a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzetével foglalkozik.

Az MTI-nek küldött elemzésben kiemelik: a KSH adatai alapján 2010 óta a családok jövedelme inflációval kiigazítva is jelentős növekedést mutatott, átlagosan 70 százalékkal nőtt a reáljövedelmük. Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, GYET, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása – így a 2, illetve a 3 vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.

A gyermek nélküliek és az egygyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50-54 százalékkal nőtt.

Ebben a lemaradásban az elemzés szerint a támogatások - például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások - nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára - ezzel ösztönözve a gyerekvállalást -, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek.

Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és GYES fokozatosan veszített értékéből. Míg

a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki a gyermekek számától függően, 2024-ben már csak 6-8 százalékot. A GYES értéke is csökkent: az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egygyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.

Megjegyezték: az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.

Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül. Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.

Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak - fejti ki a GKI. A 2, 3 vagy többgyerekesek helyzete jelentősen javult: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükséges. Ezzel szemben

a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermeknélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.

Arra is kitértek, hogy új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó GYES-t, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük). Emellett számos egyéb, kisebb juttatást is kapnának a családosok, mint például „kelengye” (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése, ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt.

Ezek a támogatások - az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben - amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet - arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára a GKI szerint.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×