„Ebben az évben nagyon kirobbanó növekedésre nem lehet számítani” – fogalmaz az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője.

Mint mondta: ugyan az első negyedév jól sikerült, de a külpiacainkon, a német gazdaságban például még mindig nem látni a felívelést, másrészt az iráni konfliktus eléggé rányomja a bélyegét mind az energiaárakra, mind a nemzetközi gazdasági hangulatra. Tehát

ez az év vélhetően nem lesz nagyon jó, 1,6 százalékos növekedést várnak, amely egyébként jobb, mint az elmúlt évek növekedése Magyarországon

– emelte ki Árokszállási Zoltán.

Hozzátette: „az ipari termelés nőhet… évekig visszaesett, idén már egy kicsit nőhet. A beruházások valószínűleg nagyon enyhe növekedést tudnak mutatni, a fogyasztás pedig elég jó lehet idén, ebből jöhet ki az 1,6 százalék. Viszont a

jövő évre már 3 százalék körüli növekedésre számítunk, ugyanis, ha sikerül az európai uniós forrásokat mind bevonzani,

továbbá fennmarad az a nagyon jelentős pozitív várakozás a gazdasággal kapcsolatban, ami az elmúlt hónapokban kialakulni látszik idehaza, akkor ez hozzá tud járulni a gazdaság növekedéséhez.”

Az inflációval kapcsolatban most nagyon szép adatokat látni, itt azért várhatóan valami emelkedés lesz a következő hónapokban, ez erősen függ attól, hogy a kormányzat hogyan szeretné kivezetni a védett árat az üzemanyagoknál, illetve az árréstopokat – vélekedett az elemző.

Az ezekre vonatkozó bejelentések egyre későbbre tolódhatnak, emiatt, és az erős forint miatt is egyébként idén már bőven 3 százalék alatti átlagos inflációra lehet számítani. „Viszont mi úgy számolunk, hogy az árrésstopokat is kivezetik majd, ennek következtében jövőre 3,7 százalék lehet az infláció” – jelezte Árokszállási Zoltán.

Arról is beszélt, hogy az alacsony infláció lehetővé teszi a jegybank számára, hogy már júniusban elkezdje a kamatcsökkentéseket,

amit két 25 bázispontos lépés követhet, így összességében idén három lehet még. „Ez azt jelenti, hogy a mostani 6,25 százalékról 5,5-re csökkenhet az irányadó kamat idén év végére, jövőre pedig egy kicsit lassítani kell majd a tempón, de jövőre is folytatódhat a lazítás, 5 százalékos alapkamatra számítunk jövő év végén.”

A forint árfolyamáról azt mondta: szerintük további erősödés már nem valószínű, viszont azt sem várnánk, hogy jelentős gyengülés következzen be.

A következő negyedévekben 360 forint körüli euró árfolyam lehetséges,

„így az MNB is valószínűleg óvatosabb lesz, lehet, hogy akár többet is csökkenthetne a kamatokban, mint amit most előre jelzünk, ez pedig a forintot támogatja. Az egyensúlyi árfolyamról mi azt gondoljuk, hogy valószínűleg gyengébb szinteken van, mint amit most látunk a piacon, mivel az MNB viszonylag szigorú politikát folytat, nem fogja engedni a forint jelentősebb gyengülését.”

Az elemző szerint a költségvetésről fontos beszélni. Az idei hiány valószínűleg igen magas lesz, ennek mértéke attól is függ, hogy a kormány milyen stratégiát választ, hogy már idén elkezdi egy kicsit csökkenteni a hiányt, ebben az esetben 6,1 százalékra számítanak, vagy azt mondják, hogy inkább egy nagyobb tartalékkal kezdhetnek esetleg neki a jövő évnek, ez viszont hiányból finanszírozódhat, és akkor inkább a 7 százalékhoz lehet közelebb a költségvetési hiány.

„A következő években csökkenhet a hiány, nem lesz például fegyverpénz jövőre, csökkennek a kamatkiadások, nő a gazdaság, tehát magától is csökken a hiány, várhatóan 5-5,5 százalék környékére.

Az európai uniós források is segíthetik 2027-28-ban már valamennyire a költségvetést. Nyilván nem arra kell gondolni, hogy folyó kiadásokat lehet EU-s pénzekből finanszírozni, de a beruházások oldalán azért segítheti akár a költségvetést is. Azt gondoljuk, hogy idén még inkább szerényebb, jövőre pedig valamivel pozitívabb gazdasági környezet lehet Magyarországon” – fogalmazott Árokszállási Zoltán.

A cikk Domanits András interjúja alapján készült.