Csütörtökön világossá vált: az iráni és amerikai nyelvezetben a tűzszünet szó annyit tesz, hogy a felek lőnek egymásra, csak nem olyan intenzíven, mint egy totális háborúban. Az előzmény az volt, hogy Irán egy Shahed drónnal lelőtt egy amerikai Apache helikoptert, amelynek személyzetét sikerült kimenteni. Az Egyesült Államok ezután újította fel támadásait. Az iráni válasz erre az volt, hogy a térségben amerikai támaszpontokra csapott le, így Bahreinre, Kuvaitra és Jordániára is.

Donald Trump amerikai elnök azt mondta: Irán „megfizet”, és a béketárgyalások elakadásáért Teheránt okolta. Emlékezetes módon az elnök az elmúlt napokban arról beszélt, hogy néhány részletkérdés maradt csak lezáratlan. Ugyanakkor az nem tűnik részletkérdésnek, hogy Izrael továbbra is csapásokat mér Libanonra, azt állítva, hogy ott az Irán-barát Hezbollah sííta szervezet a célpont. Helyi jelentések szerint

szerda óta ez 16 ember halálát okozta dél-libanoni városokban és falvakban.

Arról nincs hír, hogy hányan voltak közülük polgári lakosok. Az irániak és izraeliek ennek nyomán egymásra is rakétákat lőttek ki. Szerdán pedig az amerikai erők újra célba vettek iráni városokat, miközben az Iszlám Köztársaság azt állítja, hogy teljesen lezárta a Hormuzi-szorost és türelmet kért az áthaladásra váró hajóktól.

Arra utalva, hogy van még mód az alkura, az amerikai Központi Parancsnokság (Central Command) bejelentette: befejezte a legutóbbi légicsapás-sorozatot, amelyet katonai megfigyelő, híradós és légvédelmi célpontok ellen indított.

Az iráni külügyminisztérium szerint viszont ezzel „gyakorlatilag értelmét vesztette a tűzszünet”, bár azt nem hangoztatta, hogy felmondaná a fegyvernyugvást.

Az amerikai támadások során 49 Tomahawk cirkálórakétát lőttek ki önvédelmi okból, és arra figyelmeztették Teheránt: több is jöhet még, ha nem egyezik bele a békébe. Az irániak ezekre az akciókra válaszoltak azzal, hogy drónokat és rakétákat indítottak a jordániai, kuvaiti és bahreini amerikai bázisok ellen. Jordánia azt közölte, hogy 20 rakétát lőtt le, Bahreinben pedig a lelőtt iráni eszközök nyomán házak és autók gyulladtak ki és egy 11 éves kislány könnyebben megsebesült.

A mostani támadásoknak már legalább három áldozata van, ők indiai tengerészek – állította az ország hajózási minisztere. Hajójukat az ománi partoknál érte amerikai légicsapás. A palaui zászló alatt haladó Settebello nevű tanker három tengerészét először eltűntként tartották számon, de megtalálták a holttestüket.

Az eset nyomán az indiai külügyminisztérium bekéretett egy magas rangú amerikai diplomatát, és határozottan tiltakozott. Jelentések szerint egy héten belül ez volt a második olyan amerikai támadás, amely többségében indiai legénységgel haladó hajót ért.

(A nyitóképen: politikai óriásplakát a teheráni Vanak téren 2026. június 11-én. A két hónapja érvényben lévő tűzszünet ellenére az Egyesült Államok második egymást követő napon hajtott végre támadásokat iráni célpontok ellen, Irán pedig Bahreinre, Kuvaitra és Jordániára mért válaszcsapásokat, miközben bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását.)