Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Az újabb Brexit-népszavazásra buzdító, Peoples Vote - A nép voksa - nevű kampánycsoport aktivistái Theresa May brit miniszterelnököt kifigurázsó plakátot visznek a London belvárosában tartott tüntetésükön 2019. március 23-án.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Brexit: három szavazaton bukott el az alternatív megoldás

Nagy-Britanniában folytatódik a patthelyzet. A megosztott parlamentnek most sem sikerült egyetlen olyan indítványt sem elfogadnia, amely meghatározhatta volna az unióból történő brit kiválás módját és a jövőbeli viszonyt a többi tagállammal. Hasonlóan megosztott maga a kormány is, amely kedden egész napos ülést tart.

A közvélemény és a külvilág már unja a westminsteri színjátékot, ezért sokak számára színfolt lehetett, hogy nem a brexit, hanem a klímaváltozás ellen tüntetők vetkőztek majdnem meztelenre és fordítottak hátat a Tisztelt Házban ülő képviselőknek. A törvényhozók viszont nem hazudtolták meg magukat és nem tudtak érdekességgel szolgálni. Miközben a brüsszeli bürokrácia és a gyakran vele összemosott 27 uniós tagállam várja a fejleményeket,

a brit képviselők ezúttal sem szavazták meg az alternatív brexitlehetőségek egyikét sem.

Terítéken volt, hogy a brit kiválás után a szigetország Norvégiához hasonlóan a Közös Piac, de nem a vámunió része maradjon, hogy tartsanak újabb népszavazást az uniós tagságról vagy hogy többpárti egyetértéssel alternatív paktumot dolgozzanak ki May miniszterelnök válási egyezményével szemben.

Ken Clark volt konzervatív miniszter és – fehér hollóként – lelkes EU-párti politikus vámunió-javaslata mindössze három szavazattal bukott el.

Ez az elképzelés egy csapásra megoldotta volna az ír-északír határkérdést.

Szinte az egész ellenzéki Munkáspárt - néhány, a mérleg nyelvét jelentő lázadót kivéve - támogatta, míg a kormányzó konzervatívok nagy többsége elvetette.

A norvég-EU viszonyt imitáló elképzelés, amelyet szintén egy konzervatív képviselő, Nick Boles nyújtott be, 21 szavazaton bukott el. Boles meg is jegyezte: "főleg azért vallottam kudarcot, mert a pártom képtelen a kompromisszumra", majd kiviharzott, közölve, hogy nem tud párttársai mellett ülni.

A sors iróniája és a parlamenti aritmetika keserű fintora, hogy az alternatív elképzeléseket sokkal kevesebb nem szavazattal utasította el a brit alsóház, mint May miniszterelnök háromszor már elvetett, de negyedszerre is előterjesztendő brexitegyezményét, amelyre a legutóbb 58-cal mondtak többen nemet, mint igent.

A parlamenti próbálkozás után kedden a szintén súlyosan megosztott brit kormány kísérletezik megoldással.

A beharangozott kormányülés – ahol vehemens keménybrexit-pártiak, EU-brit vámuniót akaró puha brexitelők és az uniós tagság feladásának néhány ellenzője néz farkasszemet – értesülések szerint akár egész napos is lehet.

Az alku nélküli kilépést preferáló és a vámuniót "kényszerzubbonynak" nevező kormánytagok szerint a parlamenti konzervatív frakció több, mint a fele áll mögöttük, akik egy May miniszterelnöknek címzett levelet is aláírtak.

Hozzájuk hasonlóan erős az unióval kötött alku alapján történő kilépés híveinek csoportja. Kérdés, hogy Theresa May képes lesz-e eldönteni, hogy ő mit akar, és képes lesz-e döntését a beosztottjaira kényszeríteni. Szóvivője mindenesetre azt hangoztatta, hogy a kormányfő többször is lándzsát tört az "önálló kereskedelmi politika mellett”, azaz azt sugallta, hogy elutasítaná a vámuniót.

Mindeközben Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban úgy látják:

  1. a britek vagy megvalósítják az „alku nélküli” brexitet, amit a kontinensen senki sem akar,
  2. vagy elfogadják Theresa May válási paktumát,
  3. a harmadik lehetőség a kilépési határidő több hónapos elhalasztása lehet.

Utóbbi kapcsán Európában sokan attól tartanak, hogy csak elnyújtanák vele a brexitről szóló döntés agóniáját.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×