eur:
411.31
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott kép az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet kifejlesztette oltóanyagról, a Gam-Covid-Vakról a moszkvai intézetben 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

900 forint, de akár 11 ezer is lehet a koronavírus-vakcina ára

Őrült tempóban zajlik az új típusú koronavírus elleni védőoltás fejlesztése világszerte, globálisan már legalább 6,7 milliárd dollárt költöttünk a Covid-19 oltóanyagok kutatásába.

A koronavírus-világjárványnak csak hatékony védőoltással lehet véget vetni, és noha hagyományosan hozzávetőlegesen tíz évet vesz igénybe egy vakcina kifejlesztése, a hozzáértők többsége szerint idén év végére, illetve a jövő év elejére már rendelkezünk egy vagy több Covid-19 elleni védőoltással.

Az amerikai McKinsey tanácsadócég elemzése szerint 2020-ban várhatóan több mint 50 vakcinával zajlanak majd klinikai vizsgálatok, az oltóanyag-jelöltek száma pedig eléri a 250-et – írja a novekedes.hu. A WHO adatbázisa szerint a vakcinajelöltek száma napról napra nő, 27 ígéretes oltóanyagot tesztelnek már embereken, ezek közül hat az utolsó, az úgynevezett fázis-III. szakaszban van, amikor egyszerre nagyszámú páciensen vizsgálják a hatékonyságát és a mellékhatásait, és 139 preklinikai kutatást tartanak nyilván. A gyártók jelzései szerint 2020 végéig akár egymilliárd, 2021 végére pedig nyolc-kilenc milliárd adag oltóanyagot is képesek lesznek előállítani.

A McKinsey összesítése szerint a világ kormányai, üzleti és egyéb szereplői már legalább 6,7 milliárd dollárt öltek az oltóanyagokba, de egészen biztos, hogy a koronavírus-oltásból több gyártó (és ország) is komoly bevételt könyvelhet majd el.

A vakcina árát egészségügyi közgazdászok szerint igen sok tényező befolyásolja majd, a járvány terjedésétől egészen odáig, hogy egy vagy több dózis kell majd belőle a védettség kialakításához. A legdrágábbak azok az oltások lesznek, amelyekből már egy adag is maximális és évekig tartó védettséget nyújt.

Az amerikai Pfizertől az amerikai kormány első körben 100 millió dózist vásárol, a megállapodás értelmében az első tételt 1,95 milliárd dollárért, vagyis körülbelül 20 dollár/adagért szerezné be azzal a feltétellel, hogy további 500 millió adagra is igényt tart.

A szintén amerikai Moderna, amely elvileg szeptember végére befejezi saját koronavírus-vakcinájának fázis-III. vizsgálatát, azt közölte, az ára 32 és 37 (9–11 ezer forint) dollár között lesz.

A brit AstraZeneca a járvány ideje alatt nem tervez profitot az oltáson, önköltségi áron adja majd. A Reuters értesülései szerint egy dózis ára így 2,5 euróba, vagyis alig 3 dollárba (900 forint) kerülhet majd.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×