INFORÁDIÓ 
2018. augusztus 16. csütörtök
Ábrahám

őssejt

terhesség

meddőség

Mesterséges embrió ivarsejtek nélkül - új felfedezés a meddőség gyógyítására

Mesterséges embrió ivarsejtek nélkül - új felfedezés a meddőség gyógyítására

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna

Hímivarsejt és petesejt nélkül, őssejtekből állítottak elő holland tudósok egér embriót. Az embrionális fejlődés kezdeti szakaszát vizsgálva több eddig ismeretlen folyamatra fény derült, így az emberi meddőség gyógyításában is áttörést hozhat a sikeres kísérlet. A Nature folyóiratban közzétett kutatás részleteiről Szalai Csaba, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatóhelyettese beszélt.

A kísérletben kétféle sejttípust használtak a kutatók, embrionális őssejtet, és az úgynevezett trofoblasztot - mondta Szalai Csaba, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatóhelyettese.

"A megtermékenyített petesejt az egy darab sejt ami elkezd osztódni, és néhány napon belül kialakul a blasztociszta, ami ebből a két sejttípusból áll.

Ennek azért van jelentősége, mert ennek a beágyazódása a méhbe szükséges ahhoz, hogy meginduljon a terhesség"

- mondta Szalai Csaba. Az hogy ez a két sejttípus - tette hozzá, ami a blasztocisztában van hogyan kommunikál egymással, eddig nem nagyon értették.

Mesterségesen eddig a blasztocisztát nem tudták létrehozni.

"Az embrionális őssejteket, és a trofoblasztokat eddig tudták külön-külön tenyészteni és kifejlesztettek egy olyan tápanyagot, amelybe ha ezt a két sejtet összehozták, önmaguktól kialakították a blasztocisztát. Ez ráadásul működőképes is volt azon a szinten, hogyha beültették egy álvemhes egérbe, akkor az beágyazódott, és megfogant" - közölte Szalai Csaba.

Azonban a kísérlet nem volt tökéletes, mert élő egér nem alakult ki belőle, mivel a belső emlős őssejtek nem működtek megfelelően, csak a külsők - hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, de azt is elmondta, hogy

ennek ellenére nagy áttörés az, hogy egy ilyen beágyazódni képes blasztocisztát egyáltalán képesek voltak létrehozni.

Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét. A kutatók azt is megfejtették, hogyan kommunikálnak az egyes sejtek.

"Kiderült, hogy a belső sejtek - amelyekből az élő állat kialakul - utasítják a külső sejteket, hogy mit csináljanak, a beágyazáshoz szükséges folyamatokat hogyan hajtsák végre" - mondta Szalai Csaba.

Embereknél működhet a folyamat?

Szalai Csaba szerint az állatoknál és az embereknél nagyon hasonló, gyakorlatilag ugyanazok a molekulák vesznek részt, így nagyon hasonló folyamatok mennek végbe az embereknél és egereknél is.

"Nagyon sok terhesség azon bukik el, hogy ez a blasztociszta nem tud beágyazódni, és a legtöbb esetben nem tudják az okát.

Itt már sikerült olyan vérátvivő molekulákat azonosítani, amelyek szükségesek a beágyazáshoz" - mondta Szalai.

A korai embriófejlődés tanulmányozása bonyolult tudományosan és etikailag is. A hímivarsejt és petesejt helyett őssejtek használatával életre hívott modellembriók azonban bőséges készletet teremtenek a tudományos kutatások számára.

"Ez a kísérlet etikai kérdéseket előzhet meg, mert nem kell megtermékenyített petesejtet használni.

Különböző betegségek kutatására, illetve gyógyszerek tesztelésére is lehet ezeket a blasztocisztákat használni, és mivel ezek sejtek, ez nem ütközik etikai problémákba"

- summázta Szalai Csaba.

Kapcsolódó hang

Őssejtből embrió
 


Őssejtből embrió
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH