A Mir-1 és a Mir-2 1680 méter mélyre merült a szibériai tóban, amelyről mostanáig úgy tudták, hogy a legmélyebb pontja a tengerszint alatt 1637 méterrel fekszik. Az expedíciót Artur Csilingarov sarkkutató, orosz parlamenti képviselő irányítja. Õ vezette tavaly augusztusban az Északi-sarki expedíciót, amelynek során a két szovjet gyártmányú minitengeralattjáró orosz zászlót helyezett el a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy Oroszország igényt tart a sarki jégpáncél alatti kontinentális talapzatra és a benne rejlő ásványkincsekre.

Az eddigi legnagyobb szabású Bajkál-kutatáshoz több mázsányi súlytól kellett megszabadítani a 18 tonnás szerkezeteket, hogy alkalmasak legyenek az édesvízi merülésre. A kétévesre tervezett, forintban számolva 888 milliós költségvetésű expedíció során különböző mélységekből mintákat vesznek, dokumentálják a klímaváltozás jeleit és akár új fajokat is felfedezhetnek. A kutatás végén javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy miként lehet megvédeni a környezetszennyezéstől a tavat, amelyet az UNESCO 1996-ban világörökséggé nyilvánított.

A Bajkál a 31,5 ezer négyzetkilométeres vízfelületével a kanadai-amerikai határon fekvő Felső-tó után a második legnagyobb tó a világon, viszont a legmélyebb és a legidősebb. Nagyjából 25 millió éve alakult ki, és a bolygó édesvízkészletének ötöde hullámzik benne. Az ott élő csaknem 2500 növény- és állatfaj fele sehol máshol nem fordul elő.

A háromfős legénységgel irányított tengeralattjárókat a múlt héten bocsátották először a víz alá egy kutatóhajóról. Az expedíció végéig összesen 160 merülést hajtanak végre az 1984-ben készült Mir-ek, amelyeket már 35 expedícióban használtak. Az akár hat kilométeres mélységben is bevethető tengeralattjárókkal tárták fel egyebek között a Titanic 3700 méter mélyen fekvő roncsát.

A BBC brit hírportál szerint a kormánypárti Artur Csilingarov vezetésével zajló expedícióval a Kreml azt kívánja demonstrálni, hogy az önbizalmát visszaszerző Oroszország a tudomány terén is páratlan tettekre képes.