Kilakoltatták Fejes Rudolf Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust a nagyváradi premontrei rendház önkormányzatnak ítélt helyiségeiből. Az önkormányzat képviselői szerdán hajnalban jelentek meg a helyszínen és áttörték a falat, majd a helyiségek kiürítésére szólították fel az apátot – számolt be az apátság közösségi oldalaira feltöltött videófelvételek alapján a helyi sajtó.

„Ma hajnalban, román idő szerint fél 5 körül, erőszakkal áttörték az iskola falát, és elfoglalták a templomi tereket, a sekrestyét, valamint az udvart is. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették a liturgia végzését abban a templomban” – számoltak be a történtekről a premontrei rendház védelmében létrehozott Istoria Ordinului Premonstratens din Oradea Facebook-oldalon.

Hozzátették, hogy a történtek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházi autonómiát és a tulajdonhoz való jogot.

Fejes Rudolf Anzelm a közösségi oldalra feltöltött videofelvételen elmondta: a templomhajón kívül csupán pár ehhez kapcsolódó kis helyiség maradt használatukban, de nincs illemhely, vezetékes víz, és az áramellátás is bizonytalan.

„A templomnak volt egy úgynevezett stációs folyósója, amit az elődeim lehatároltak, az maradt meg és a templom melletti kicsi részecskék: a Szent József-kápolna, ahol a templomnak az irodája van. De nincs egy WC-nk sem, nincs egy vízcsapunk sem, és nem tudom, meddig lesz áramunk” – mondta el az apát. Mint közölte, a templom áramellátása talán megoldható, de a többi helyiségnek a villanyhálózata a lefoglalt sekrestyééhez kapcsolódik.

Tudatta: hajnali fél ötkor kutyaugatásra és zajra ébredt, és amikor átment a rendház ebédlőrészébe, már jókora nyílás volt a falon. Az önkormányzat emberei - Cristian Popescu, a polgármesteri hivatal ingatlanügyi ügyvezető igazgatóhelyettesének vezetésével - fúrógéppel áttörték a falat, és akkora nyílást ütöttek rajta, amelyen egy ember ki-be járhat. Az apátot és a helyszínre érkezett híveit felszólították, hogy ürítsék ki a helyiségeket, majd lefoglalták ezeket, a közös ajtót pedig elzárták a rendnél maradt premontrei templom tereitől.

Az apát megkongatta a templomharangot és az 112-es sürgősségi hívószámot is felhívta. A kiérkezett rendőr azonban azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak érvényes építési engedélye van, és hiába fellebbezte meg az apát a végrehajtást elrendelő alapfokú ítéletet, míg nem születik újabb bírósági döntés, az végrehajtandó. Popescu hozzátette: az apát számíthatott az érkezésükre, mivel április 14-én aláírta a kilakoltatási jegyzőkönyvet, mire a szerzetes azt mondta: kényszer hatására tette.

Octavian Haragos, a nagyváradi polgármesteri hivatal szóvivője az Ebihoreanul helyi hírportálnak elmondta: „lejárt a határidő, amelyet a polgármesteri hivatal adott az önkéntes távozásra, és ma reggel a hivatal képviselője hajnali 5 órakor elment, és átvette azokat a helyiségeket, amelyeket át kellett volna adnia, ahogy azt aláírásával is vállalta”.

A végrehajtási jegyzőkönyv április 14-i aláírásakor az önkormányzat 30 napos határidőt adott az apátnak az önkéntes távozásra. Ez nem történt meg, Fejes Rudolf Anzelm a határidő lejártakor, május 14-én tiltakozó hívei körében várta, hogy a polgármesteri hivatal elfoglalja a rendház tereit, de erre akkor nem került sor. Az apát akkor közölte, hogy újabb pereket indított az önkormányzat ellen.

Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére.

Az önkormányzat tavaly májusban küldött az apátnak kilakoltatási végzést, amelyben felszólította, hogy hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt egy korábbi bírósági végzés alapján a város tulajdonának tekintik, és az egykori premontrei gimnázium, a Mihai Eminescu Főgimnázium épületével együtt fel akarják újítani. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, a városvezetés bírósághoz fordult, és a nagyváradi bíróság a kilakoltatásról döntött. A kilakoltatás annak ellenére végrehajtandó, hogy az ítélet nem jogerős.

A premontrei rend az elmúlt évtizedekben perek tucatjait indította a román állam és intézményei ellen annak érdekében, hogy visszaszerezze ingatlanvagyonát, mely több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épületből, valamint mintegy 1100 hektár földterületből állt. Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban arra hivatkozva tagadta meg a rend egykori iskolájának a visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyv szerint az épület már 1936-tól a román államé volt, így nem illetékesek dönteni, mivel csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.