Az este bekövetkezett, amit eddig csak rebesgettek: Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését, a védelem ugyanis már nem szolgálja az alacsonyabb ár ügyét.

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az InfoRádió megkeresésére örömének adott hangot a döntés kapcsán.

„Természetesen a teljes szakma már jó ideje emlegette, hogy hosszú távon nem fenntartható a védett áras üzemanyag-értékesítés rendszere. A bevezetés időszakában ezt megértette szinte valamennyi piaci szereplő, hiszen nagyon komoly áremelkedések voltak, normális, hogy kormányzati irányból lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az ilyen drasztikus változások ne azonnal és teljes mértékben tegyenek további terheket a fogyasztókra. Azonban azt a tényt, hogy gyakorlatilag 50 százalékkal emelkedett, sőt volt időszak, amikor még ennél komolyabb mértékben is nőtt a kőolaj világpiaci ára, és ezzel párhuzamosan azok a fontos termékjegyzések is, amelyek a hazai benzin és gázolaj árszabályozásra hatással vannak, nem lehet adminisztratív úton semmisnek tekinteni” – vázolta az egyéves folyamatot Grád Ottó.

Maga a rendszer szerinte nagyon sok problémát hozott a felszínre, egészen odáig eljutva, hogy maga az ellátás is egy-két időszakban kritikussá vált, a stratégiai készletek felszabadításával valamilyen szinten az ellátás menedzselve lehetett, de

óriási veszteségeket okozott mind a szakmának, mind pedig a stratégiai készletezésnek mint tevékenységnek;

ismert, a készleteket két alkalommal is fel kellett szabadítani.

A védett ár idején az árak a működés költségei is kényszerszerűen sérültek, a legtöbbet a kis kutak szenvedtek, mivel nekik a legdrágább egy liter üzemanyag, az ő árrésük (hasznuk) volt a legkisebb, sőt, a költségeik sem igen jöttek vissza a viszonteladásból, mindmáig napirenden van, hogyan ússzák meg majd a legkisebb töltőállomások, „remélhetőleg a miniszterelnök bejelentése azért ezeket a terveket is felülvizsgálja” – fogalmazott Grád Ottó.

Nyomatékosította:

a helyzet s a kis kutakat működtető családi vállalkozásokat hosszú hetekre mínuszos működésbe nyomta,

így több olyan hely is volt az országban, elsősorban vidéki kis kutak, amelyek ki sem tudtak nyitni, elfogyott náluk a védett áras üzemanyag; „náluk főleg a bevezetés időszakában lényegesen megnőtt a forgalom az első időszakban, hiszen azok az elsősorban mezőgazdasági vállalkozások, amelyek az adott térségben működtek, a kedvező árú üzemanyagból minél nagyobb mennyiséget igyekeztek megvásárolni, akár tartalékolási szempontból is, hiszen senki nem tudta, mit hoz a jövő, meddig marad fenn a védett ár”. Ezek a töltőállomások elsősorban független kis importőröktől, piaci nagykereskedőktől vásárolták az üzemanyagot, akik számára megszűnt az import lehetősége – épp a nagykereskedelmi ár szabályozása okán –, hiszen veszteséggel a nagykereskedők sem hoztak be.

„Az egész piaci szállítási útvonal átalakult, és a nagy piaci szereplőkhöz kellett, hogy átszerződjenek ezek a vállalkozások ebben az időszakban, és amíg az új szerződések életbe nem léptek, bizony komoly problémáik voltak” – ecsetelte Grád Ottó.

No de mit okoz majd a védett ár kivezetése most? Szerinte mindenképp folyamatosan figyelemmel kell kísérni az árváltozásokat, mivel ezek tengelyén kell újraépíteni a normál szállítási láncokat, gázolaj esetében az ellátás 30 százalékban támaszkodik az importra.

De van egy másik téma is: a 2000 kút működési lehetőségeinek nagy kérdésköre; a védett ár kivezetésének pillanatában azonnal lesznek kutak, elsősorban diszkonthálózatok, akik maguk minimalizálják az árrésüket, és alámennek az eddigi védett árnak.

„Tehát a piac nagyon gyorsan vissza fogja magát szabályozni, és én azt gondolom, hogy

tartósan a védett árszint, tehát a gázolaj esetében 615, a benzinnél 595 forintos literár alatt lesznek az átlagárak

a töltőállomásokon” – szögezte le.

A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.