Versailles-ban, az I. Világháborús békekötések helyszínén írta alá az Iránnal folytatott háborút lezáró keretmegállapodást Donald Trump. De ez lesz-e az ő Trianonja, ahol többet veszít, mint gondolta? Az amerikaiak egy fotót küldtek Teheránba az aláírásról, aminek nyomán ott Maszúd Pezeskján iráni elnök is kézjegyével látta el saját példányát.

A megállapodás szerint Washington és Teherán hatvan napon belül végleges egyezség kidolgozására törekszik. Az Egyesült Államok mentességeket ad az iráni olajexportot tiltó szankciókra és támogatja a Hormuzi-szoros teljes újranyitását a nemzetközi hajóforgalom előtt. Emellett egy háromszázmilliárd dolláros újjáépítési alap létrehozását is kilátásba helyezték, amely Irán háború sújtotta infrastruktúrájának helyreállítását szolgálná. Trump azonban a bírálatok nyomán hangsúlyozta: oda nem kerül amerikai pénz.

A keretmegállapodás előírja a libanoni harcok leállítását, amit Izraelben nemtetszéssel fogadnak. Trump másodszor is bírálta szövetségese libanoni fellépését és arra utalt, hogy az túlzó.

A bejelentést az Egyesült Államokban sem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. Antony Blinken korábbi amerikai külügyminiszter szerint az egyetlen kézzelfogható eredmény a Hormuzi-szoros újranyitása, amely a háború előtt is nyitva állt. Azt kifogásolta, hogy Irán már most jelentős gazdasági előnyökhöz juthat, miközben egyelőre nem tett érdemi engedményeket nukleáris programjával kapcsolatban.

A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozza: a pénzügyi könnyítések feltétele, hogy jól viselkedik-e Irán a következő tárgyalási szakaszban, a befagyasztott vagyon egy részének felszabadítása csak akkor történhet meg, ha Teherán együttműködik a nukleáris ellenőrzésekben.

Bírálta az egyezséget Mike Pence korábbi amerikai alelnök is. Szerinte a dokumentum épp olyan meghajlás, amivel korábban az első Trump-ciklusban az Obama-kormányzat Irán-alkuját jellemezték. Most nem kötelezik Iránt nukleáris programjának felszámolására, és nincs garancia, hogy Teherán felhagy a térségbeli fegyveres szövetségesei támogatásával -írta.

Trump válasza a bírálóinak az volt, hogy „nézzék, szárnyal a tőzsde, esnek az olajárak” és lehülyézte a kritikusokat. Egy nappal korábban pedig kilátásba helyezte: ha nem nyeri el tetszését a végleges megállapodás, akkor visszatérhet a bombázáshoz.

Mindeközben az iráni sajtó győzelemként ünnepli a megállapodást. A Forradalmi Gárdához közel álló Javan napilap „dicsőséges amerikai vereségről” írt, míg egy másik állami lap címlapján Donald Trump egy összegyűrt papírdarabot harap szét. A cím szerint az amerikai elnök tervei egyszerűen „semmivé foszlottak”.

Szerdán máris három iráni olajtanker haladt át a korábbi, amerikai blokád ellenére a Hormuzi-szoroson, annak jeleként, hogy a felek egyelőre igyekszenek az alku szellemében eljárni.