A vádlottra 1,5 millió forint pénzbüntetést is kiszabott a törvényszék, hét évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól. A férfival szemben 65 millió forintra vagyonelkobzást rendeltek el.

A vállalkozói és politikusi pályafutása előtt élsportoló férfi mellett még négy vádlottat marasztalt el a bíróság bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt, valamennyiüket kizárta a feltételes szabadság lehetőségéből. A törvényszék velük szemben három és hat év közötti szabadságvesztést szabott ki. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító elsőrendű vádlott a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy létrehoz egy bűnszervezetet a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működő

olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt meg sem tették.

Ezek a strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt. A szórólapterjesztést továbbra is az elsőrendű vádlott és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, amelyet a jutalékok levonása után készpénzben visszakaptak. A vádlottak között volt, akinek jutaléka meghaladta a 100 millió forintot.

A bűnszervezet 2013 és 2017 között 274 millió forint forgalmi adót nem fizetett be.

Gaudi Tibor tanácselnök bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a nyomozóhatóság nem vizsgálta, és így a vádirat és a bíróság sem foglalkozott azzal, milyen szerepet játszott a bűnszervezet kialakításában a „fekete foglalkoztatás”, az hogy elkerüljék a munkát végző alkalmazottak közterheinek megfizetését.

A bíró hangsúlyozta, a rendszer működését az önmagukra és társaikra is terhelő vallomást tevő vádlottak mellett alátámasztotta a szakértői vélemény, a lehallgatások és a szervezet számítógépeiről lefoglalt „könyvelések” anyaga is.

Kétségkívül megállapítható, hogy a csoport hosszabb ideig, hierarchikus rendszerben működött, az adóhatóság ellenőrzésének kijátszására olyan struktúrát alakítottak ki, amely alsóbb szintjein mindig strómanok álltak, miközben igyekeztek papíron a legalitás látszatát fenntartani – mondta a tanácselnök, indokolva, miért állapították meg a bűnszervezet létét.

Az ügyész három nap gondolkodási időt kért az esetleges feljelentés bejelentésére.

Joób Márton és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Más vádlottak védői felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbeztek.

Az ügyészség indítványozta Joób Márton és egy vádlott-társa letartoztatását, de a bíróság ezt elutasította, így továbbra is szabadlábon védekezhetnek.