Totyik Tamás úgy fogalmazott: fontos, hogy a kötelező munkaidő vagy a túlóra-elszámolás szempontjából azonos előírások vonatkozzanak a dolgozókra, intézménytípustól függetlenül. Hozzátette: elvárják, hogy a kormány építse újra a szociális és társadalmi párbeszédet a munkaadók, a munkavállalók és az állam között.

A PSZ elnöke azt mondta, támogatják, hogy legyen átvilágítás, és szakmailag hiteles emberek kerüljenek az intézmények élére. „Legyen vége a politikai kinevezések korának! Szakemberek kellenek” – szögezte le, megjegyezve:

szeretnék a lehető legrövidebb idő alatt visszakapni azokat a jogokat, amelyeket az előző kormány elvett a pedagógusoktól, ilyen például a sztrájkjog.

Totyik Tamás kardinális kérdésnek nevezte az iskolák visszaadását önkormányzati fenntartásba, szavai szerint tisztán kell látni, milyen finanszírozási normatívával fog ez megtörténni, illetve mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek nem kérik vissza az intézményeket.

Beszélt arról is, hogy a PSZ szerint a pedagógusok személye helyett inkább az intézmény egészére kellene fókuszálnia a teljesítményértékelésnek.

Az egyházi iskolák finanszírozásáról közölte: a 2027-es költségvetésben már azonos módszertan szerint kellene számítani valamennyi oktatási intézmény normatíváját.

A hátrányos helyzetű tanulók megoszlása kapcsán az elnök arról beszélt, egyetértenek a kormány álláspontjával, miszerint a társadalmi felzárkózás kérdéséből minden intézménynek ki kell vennie a részét, és nagyobb támogatást kell kapnia annak az iskolának, amelyik nagyobb terhet vállal a felzárkóztatásból.

Tóth Tünde, a PSZ alelnöke a nevelést, oktatást segítő (NOKS) kollégák „megalázó bérhelyzetére” hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva:

ebben a munkakörben sok dolgozó nettó bére még mindig „kettessel” kezdődik.

Elmondta, hogy a PSZ NOKS-tagozata készített egy szakmai anyagot a helyzet javítására, azt elküldték a minisztériumnak, és egyeztetéseket kezdenek róla.

Az MTI kérdésére Tóth Tünde közölte: elfogadnák azt a kompromisszumos javaslatot, hogy

• idén július 1-jétől valósuljon meg a Tisza Párt által korábban ígért, „szükséges, de nem elégséges” 25 százalékos emelés,
• ezt követően pedig a PSZ szeretné, ha 2027. január 1-jétől az érintettek fizetése elérné a garantált bérminimum 150 százalékát,
• hosszú távon pedig újra bértáblát vezetnének be az ebben a munkakörben foglalkoztatottak számára is.

Gosztonyi Gábor alelnök a szakképzés helyzetét ecsetelve arról beszélt, nem elég kivezetni a kancellári rendszert, de a szakképzésben is olyan mély átvilágítási folyamatot várnak, mint amilyen a köznevelésben a tankerületeknél zajlik. Hozzátette: június 24-ére meghívást kaptak a szaktárcától, és elkezdik tárgyalni azt a részletes elemzést is, amelyet a PSZ a témában már megküldött Lannert Judit miniszternek és a szakállamtitkárnak.

Az alelnök az MTI kérdésére kifejtette: azt várják, hogy a tankerületek és szakképzési centrumok egységesen változzanak. Szeretnék, hogy egységesítsék az igazgatók jogköreit, a plusz megbízások (például osztályfőnöki) szabályozását, legyen azonos a kötelező óraszám, és szűnjön meg az ingyenes eseti helyettesítés.