A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik. A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a korábbi, fix 3 százalékos kamatozású feltételekkel köthetnek szerződést. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmek esetében a szerződéskötésre már az új kondíciók szerint kerül sor – ismertették.

Kiemelték, a Széchenyi Kártya Programban a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése az elmúlt években jelentős terhet rótt a költségvetésre. A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak, a magyar adófizetőknek.

• A támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék.
• A tapasztalatok szerint azonban a forrásokat a vállalkozások egy része nem ilyen célokra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük.

Ez azt jelentette, hogy az államtól rendkívül alacsony kamatozású hitelhez jutó cégek a pénzt magasabb hozamú állampapírba fektették, vagyis a támogatott hitelből magasabb kamat mellett hitelezték vissza az államot. Az így keletkező kamatkülönbözetet pedig lényegében kockázatmentes nyereségként realizálták – tették hozzá.

Hangsúlyozták, a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hazai vállalkozások stabil, kiszámítható és versenyképes finanszírozási forrásokhoz jussanak, ugyanakkor a támogatásoknak valóban a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk.

Hozzátették, a módosítás közelebb hozza a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatás költségvetési forrásigényét. A változtatás mellett a konstrukció továbbra is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozások számára.

A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.

A módosítás várhatóan jelentősen mérsékli a kamattámogatási rendszer költségvetési terheit,

miközben biztosítja, hogy a Széchenyi Kártya Program a jövőben is célzottan, fenntartható módon és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban támogassa a magyar vállalkozásokat.

A részletes tájékoztatás a Széchenyi Kártya Program hivatalos weboldalán, a www.kavosz.hu oldalon érhető el.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban hangsúlyozta, hogy a konstrukció beruházási hitelei és azok kondíciói nem változnak.

A likviditási hitelek kamatának módosítását azzal indokolta, hogy a program egyes elemei idővel eltávolodtak az eredeti céljuktól, ezt a „rendszerhibát, torzulást” pedig „felelős kormányként korrigálniuk kell”. Ezzel arra utalt, hogy a forrásokat

a vállalkozók egy része nem a vállalkozása fejlesztésére fordította, hanem az államtól kapott alacsony kamatozású hitelből magasabb kamatozású állampapírokat vásároltak, „így kerestek pénzt”.

Kiemelte, hogy a likviditási hitelek kamata továbbra is kedvezőbb marad a piaci vállalati hitelekhez képest, amelyek kamata most jellemzően 8-9 százalék között, míg a 3 havi BUBOR kamata 5-6 százalék között van. A program mögött pedig továbbra is ott áll az állami garanciarendszer, amely segíti a vállalkozásokat a hitelhez jutásban – tette hozzá.

A módosítás célja éppen az, hogy a közpénzek valóban a vállalkozások fejlődését szolgálják. A kormány olyan gazdaságpolitikát épít, amely a teljesítményt támogatja, a tisztességes versenyt erősíti és hosszú távon is fenntartható – mondta a miniszter.