Ha minden az előzetes forgatókönyv szerint zajlik, az EU kedden jelenti be, hogy eltörlik az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által évekkel ezelőtt az új belső égésű motorokkal felszerelt autók értékesítésére 2035-től kilátásba helyezett tilalmat, illetve az erre vonatkozó új szabályozást. A bizottság több tagállam, köztük Olaszország, Lengyelország és nem utolsósorban Németország vezető politikusainak nyomására döntött így, annak ellenére, hogy ez elektromos autók hosszabb távú jövőjét illetően szinte teljes a konszenzus.

A rövid távú jövőt azonban az amerikai vámok, a kínai konkurencia és nem utolsósorban a jövő autóinak magas ára határozza meg.

A napokban Friedrich Merz kancellár kérte levélben a tilalmi döntést halasztását, amivel többnyire „fogcsikorgatva” egyetértettek a súlyos értékesítési gondokkal küszködő tekintélyes német autógyártók is.

A tilalom keddre tervezett eltörlését a hét végén Münchenben Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az EPP elnöke szellőztette meg. Weber szerint a jelenleg Németországban gyártott összes motort továbbra is lehet majd gyártani és értékesíteni. Mindezt megerősítette a Handelsblatt gazdasági napilap is, utalva arra, hogy 2035-től kezdődően az új járművek regisztrációja esetén az autógyártók flottacéljaihoz a CO₂-kibocsátás 90 százalékos csökkentése lesz kötelező a korábbi 100 százalék helyett.

Noha ezek után a várható bejelentést aligha akadályozhatják meg, tekintélyes német gazdasági szakértők a belső égésű motorok tilalma mellett foglaltak állást. Az eredeti tilalmi szabályozás enyhítése kontraprodultív hatással lesz a német autóiparra – vélekedtek az idézett szakértők, élükön a mindenkori kormányt segítő „bölcsek tanácsának” elnökével.

Több német hírportál idézte Monika Schnitzer közgazdászt, aki annak a nézetnek adott hangot, hogy

a tilalmi döntés hatályon kívül helyezése nem oldja meg sem a gyártók problémáit, és nem segíti új munkahelyek biztosítását sem az országban.

A Süddeutsche Zeitung című lapnak nyilatkozva kifogásolta, hogy az iparág ellentmondásos jelzéseket kap, különös tekintettel arra, hogy sok vállalat már befektetéseket eszközölt a jövőbe. Ezzel összefüggésben úgy vélte, hogy ez a befektetés csak rövid távon lehet hasznos. „Manapság senki nem használ már elavult mobiltelefont” – nyomatékosította álláspontját Schnitzer.

A berlini és a kölni gazdaságkutató intézetek idézett vezető szakértői ugyancsak fenntartásaikat fejezték ki a tilalom halasztásával kapcsolatban. Úgy vélekedtek, hogy az elektromos autók és a plug-in-hibridek 2035-re mindenképp jobb termékek lesznek. Szerintük az a kérdés, hogy milyen érdekeket képviselnek az autógyártó cégek vezetői, azaz rövid távon a lehető legnagyobb profitot akarják-e elérni, vagy az iparág és alkalmazottaik hosszú távú érdekeit szolgálják-e.