Infostart.hu
eur:
377.14
usd:
319.87
bux:
125745.31
2026. február 25. szerda Géza
Odera menti Frankfurt, 2015. szeptember 22.Egy Volkswagen Golf 2.0 TDI károsanyag-kibocsátását mérik egy műhelyben, a kelet-németországi Frankfurtban 2015. szeptember 21-én. A német Volkswagen csoport amerikai részlege bocsánatot kért amiatt, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű VW járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. (MTI/EPA/Patrick Pleul)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Pleul

Jókor érkezett a német kancellár levele, jöhet a nagy fordulat az EU-ban

Hónapok óta tart a vita az Európai Unió tagországaiban a belső égésű motorok tervezett kivonásáról. Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnökkel az élen a klímavédelem jegyében élharcosa ennek, miközben a tagállamok többsége a fokozatosság híve.

Azt ugyanakkor a szakértőkkel az élen aligha vonják kétségbe, hogy a jövő az elektromos meghajtású autóké. Ezt bizonyította az őszi müncheni nemzetközi autószalon is, ahol „pompáztak” az új elektromos modellek. A kereslet a csábítás ellenére az elmúlt hónapokban jelentős mértékben visszaesett, mindenekelőtt a kínai konkurencia, az amerikai vámok és nem utolsósorban a magas árak miatt.

Így van ez Németországban is, ahol a Mercedesszel és a Volkswagennel az élen több autógyár is óvatos visszavonulót fújt. Mint ahogy Friedrich Merz kancellár is, aki a bajor fővárosban sem titkolta, hogy az elektromos autók elkötelezett híve. Azt azonban belátta, hogy a belső égésű motorok 2035-től tervezett drasztikus kivonása a súlyos nehézségekkel küszködő német autóiparnak többet árt, mint használ.

A kancellár ennek jegyében napokkal ezelőtt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, sürgetve, hogy a bizottság vonja vissza a tervezett totális tiltást, és engedélyezze a „rendkívül hatékony” belső égésű motorok további alkalmazását is.

A bizottság december közepére ígérte, hogy a kivonással kapcsolatban végleges döntést hoz, így Merz levele még időben érkezett. Olyannyira, hogy a Handelsblatt tekintélyes üzleti napilap exkluzív információi szerint eredményes is volt.

Az újság ezzel kapcsolatban a fenntartható közlekedésért és az idegenforgalomért felelős uniós biztost, Aposztolosz Cicikosztaszt idézte. A biztos egy tájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden technológiára nyitottak, így – mint utalt rá – nem csak a hibridautókra, de a klasszikus belső égésű motorokkal felszereltekre is.

Ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy Friedrich Merz kancellár vonatkozó levelét „nagyon pozitívan fogadták”. A bizottság minden technológiai fejlesztést beépít az új rendeletbe, beleértve a szén-dioxid-kibocsátástól mentes, illetve kibocsátásszegény, valamint a legkorszerűbb bioüzemanyagokat is.

A biztos szerint ez fontos ahhoz, hogy gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenetet biztosítsanak a klímasemleges hajtóerőkre.

A bizottság ki akar tartani céljai mellett, de figyelembe kell vennie a legutóbbi fejleményeket – jelentette ki Cicikasztasz, aki egyúttal fontosnak nevezte a versenyképesség fenntartását és az európai ipar technológiai előnyének megőrzését.

Noha a belső égésű motorok kivonására vonatkozó, eredetileg 2035-re tervezett határidő meghosszabbítása az EU-n belüli tiltakozás miatt valószínűnek tűnik, az Európai Bizottság az enyhítést már előzetesen, 2027-től össze kívánja kapcsolni a haszongépjármű-flották – a cégautók, a bér- és lizingautók – nagyobb mértékű villamosításával.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×