Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.46
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Odera menti Frankfurt, 2015. szeptember 22.Egy Volkswagen Golf 2.0 TDI károsanyag-kibocsátását mérik egy műhelyben, a kelet-németországi Frankfurtban 2015. szeptember 21-én. A német Volkswagen csoport amerikai részlege bocsánatot kért amiatt, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű VW járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. (MTI/EPA/Patrick Pleul)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Pleul

Jókor érkezett a német kancellár levele, jöhet a nagy fordulat az EU-ban

Hónapok óta tart a vita az Európai Unió tagországaiban a belső égésű motorok tervezett kivonásáról. Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnökkel az élen a klímavédelem jegyében élharcosa ennek, miközben a tagállamok többsége a fokozatosság híve.

Azt ugyanakkor a szakértőkkel az élen aligha vonják kétségbe, hogy a jövő az elektromos meghajtású autóké. Ezt bizonyította az őszi müncheni nemzetközi autószalon is, ahol „pompáztak” az új elektromos modellek. A kereslet a csábítás ellenére az elmúlt hónapokban jelentős mértékben visszaesett, mindenekelőtt a kínai konkurencia, az amerikai vámok és nem utolsósorban a magas árak miatt.

Így van ez Németországban is, ahol a Mercedesszel és a Volkswagennel az élen több autógyár is óvatos visszavonulót fújt. Mint ahogy Friedrich Merz kancellár is, aki a bajor fővárosban sem titkolta, hogy az elektromos autók elkötelezett híve. Azt azonban belátta, hogy a belső égésű motorok 2035-től tervezett drasztikus kivonása a súlyos nehézségekkel küszködő német autóiparnak többet árt, mint használ.

A kancellár ennek jegyében napokkal ezelőtt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, sürgetve, hogy a bizottság vonja vissza a tervezett totális tiltást, és engedélyezze a „rendkívül hatékony” belső égésű motorok további alkalmazását is.

A bizottság december közepére ígérte, hogy a kivonással kapcsolatban végleges döntést hoz, így Merz levele még időben érkezett. Olyannyira, hogy a Handelsblatt tekintélyes üzleti napilap exkluzív információi szerint eredményes is volt.

Az újság ezzel kapcsolatban a fenntartható közlekedésért és az idegenforgalomért felelős uniós biztost, Aposztolosz Cicikosztaszt idézte. A biztos egy tájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden technológiára nyitottak, így – mint utalt rá – nem csak a hibridautókra, de a klasszikus belső égésű motorokkal felszereltekre is.

Ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy Friedrich Merz kancellár vonatkozó levelét „nagyon pozitívan fogadták”. A bizottság minden technológiai fejlesztést beépít az új rendeletbe, beleértve a szén-dioxid-kibocsátástól mentes, illetve kibocsátásszegény, valamint a legkorszerűbb bioüzemanyagokat is.

A biztos szerint ez fontos ahhoz, hogy gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenetet biztosítsanak a klímasemleges hajtóerőkre.

A bizottság ki akar tartani céljai mellett, de figyelembe kell vennie a legutóbbi fejleményeket – jelentette ki Cicikasztasz, aki egyúttal fontosnak nevezte a versenyképesség fenntartását és az európai ipar technológiai előnyének megőrzését.

Noha a belső égésű motorok kivonására vonatkozó, eredetileg 2035-re tervezett határidő meghosszabbítása az EU-n belüli tiltakozás miatt valószínűnek tűnik, az Európai Bizottság az enyhítést már előzetesen, 2027-től össze kívánja kapcsolni a haszongépjármű-flották – a cégautók, a bér- és lizingautók – nagyobb mértékű villamosításával.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Szerda reggel a devizapiacon továbbra is a kivárás dominál, a forint a főbb devizákkal szemben szűk sávban mozog. A befektetők figyelme egyszerre irányul a nemzetközi politikai-monetáris fejleményekre és a mai sűrű makroadat-naptárra, amelyek rövid távon irányt adhatnak az árfolyamoknak. A dollár mozgása, a jen körüli feszültségek és az amerikai inflációs-növekedési kilátások együtt dönthetik el, hogy a jelenlegi nyugodt kereskedés átcsap-e erősebb volatilitásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×