Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Nemzetközi Vöröskereszt Izraelbõl elrabolt túszokat szállító autói az izraeli határhoz tartanak a Gázai övezet déli részén fekvõ Hán Júniszból 2025. október 13-án. Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet megállapodása szerint a Hamász ezen a napon visszaadja az általa 2023. október 7-én elrabolt izraeli túszok utolsó csoportját, Izrael pedig szabadon enged csaknem kétezer palesztin foglyot.
Nyitókép: MTI/AP/Dzsehad as-Srafi

Napi több mint 500 tonna segély megy Gázába, de nem elég

Egy nap alatt 57 teherautó jutott be, de 100-nak kellene. Több tízezer tonnányi segélyszállítmány várakozik a határokon.

A gázai tűzszünet életbe lépése óta naponta mintegy 560 tonnányi élelmiszersegélyt juttatott a Gázai övezetbe az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), ám az éhezés csökkentéséhez további időre van szükség – jelentette be az ügynökség szóvivője.

Genfi sajtótájékoztatóján Abír Etefa bejelentette, a WFP kihasználja a tűzszünet adta lehetőségeket és igyekszik mihamarabb „élelmiszerrel elárasztani” a térséget.

Mint mondta, a szervezet jelenleg öt elosztópontot működtet, közel a lakott területekhez, és igyekszik ezt a számot 145-re növelni.

Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy egyelőre nem tudnak segélyeket osztani a térség északi részén, egyebek között Gázavárosban, mert az oda vezető átkelők továbbra is zárva vannak, és hozzátette, hogy a segélykonvojok az övezet déli részén is csak bajosan tudnak haladni a lerombolt, illetve eltorlaszolt utakon.

„Tegnap 57 teherautónk jutott be a Gázai övezet déli és középső részébe; ez már nagy siker, de még mindig nem értük el a napi 80-100 teherautót” – szögezte le, hozzátéve, hogy a tervek szerint az elkövetkező három hónapban szakaszosan igyekeznek növelni a segélyszállítmányok mértékét annak érdekében, hogy elérjék az övezetben élő mintegy 1,6 millió embert.

Jens Laerke, a világszervezet humanitárius hivatalának (OCHA) szóvivője szintén az átkelők megnyitását sürgette és hangsúlyozta, hogy több tízezer tonnányi segélyszállítmány várakozik a határokon.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×