Infostart.hu
eur:
377.51
usd:
323.68
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólalást hallgat az Ukrajnai háborúról tartott vitán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2025. május 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Európai katonai egységek Ukrajnában? A német védelmi miniszter keményen nekiment Ursula von der Leyennek

Élesen bírálta az Európai Bizottság elnökét a német védelmi miniszter. Boris Pistorius szerint Ursula von der Leyen anélkül beszél az Ukrajnának nyújtandó közös biztonsági garanciákról, hogy az unió tagállamai erről tárgyaltak volna.

Az Európai Bizottság elnöke a hét végén a brit Financial Timesnak adott interjút, ebben Ursula von der Leyen a többi között arra utalt, hogy az európai fővárosokban „meglehetősen pontos tervek” készülnek a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges telepítéséről, a bizottsági elnök szerint erről egyértelmű terv készült. „Az európai fővárosok egy többnemzetiségű erő összeállításának tervein dolgoznak, és az alakulat mögött amerikai támogatás állna” – fogalmazott Ursula von der Leyen, aki szerint az ezzel kapcsolatos munka nagyon jól halad.

A sors iróniája, hogy Ursula von der Leyen Boris Pistorius személyében az egyik uniós tagállam tekintélyes politikusától, ráadásul honfitársától kapott éles bírálatot. Mint ahogy az is, hogy a német kereszténydemokrata bizottsági elnök brüsszeli kinevezése előtt 2013 és 2019 között Németország védelmi minisztere volt. Azaz annak a tárcának az élén állt, amelyet Boris Pistorius 2023 februárja óta vezet.

A miniszter nem kímélte egykori elődjét: szerinte alapvetően helytelen ilyen kérdésekről beszélni anélkül, hogy minderről tárgyalások zajlottak volna.

Az ezzel kapcsolatos nyilvános vitának nem érkezett el az ideje – érvelt Pistorius, aki szerint az Európai Uniónak nincs is kompetenciája a katonai területre, illetve a csapatok állomásoztatására vonatkozóan. „De ettől eltekintve is óvatos lennék, hogy semmilyen módon ne erősítsem meg, illetve ne kommentáljam az ilyen megfontolásokat" – fogalmazott a német védelmi miniszter.

A Financial Times cikket közölt viszont arról, hogy már vannak pontos tervek az európai vezetésű haderőnek tűzszünet esetén. Az újság szerint több tízezer katona vezénylését tervezik, de szerepel benne a légtér megfigyelése is.

Mindez állítólag témája lesz annak a párizsi találkozónak, amelyen a házigazda Emmanuel Macron, továbbá Ursula von der Leyen, Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár vesz részt.

Merz egy vasárnap esti, a ZDF televíziónak adott interjúban visszautasította német békefenntartók esetleges ukrajnai telepítésével kapcsolatos találgatásokat. Az első számú prioritás az ukrán hadsereg támogatása, hogy tartósan meg tudja védeni az országot – húzta alá. „Jelen helyzetben senki sem beszél szárazföldi csapatokról Ukrajnában” – nyilatkozott a kancellár.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×