Huszonhat ország vállalja, hogy az esetleges békekötés után szárazföldön, tengeren és levegőben is részt vesz Ukrajna biztonságának garantálásában – jelentette be Emmanuel Macron a „tettrekészek” koalíciójához tartozó országok csütörtöki, párizsi találkozóján. A francia elnök elmondása szerint ez a haderő nem akar háborút indítani Oroszország ellen, hanem a béke biztosítását és egyértelmű stratégiai jelzés küldését szolgálja.

Demkó Attila az InfoRádióban úgy fogalmazott, valóban szükség lenne Ukrajna védelmének garantálására, de kérdéses, hogy lehetséges-e ez úgy, ahogy a francia államfő prezentálta. Mint mondta, a kivitelezés nehezen megoldható, hiszen az orosz vezetés határozottan ellenzi a NATO-erők megjelenését Ukrajnában, illetve a biztonságpolitikai szakértő szerint az európai haderők jelenleg nincsenek olyan állapotban, hogy maradéktalanul teljesíteni tudják a csütörtöki találkozón kijelölt célokat.

Úgy véli, az nem lenne elegendő ebben a helyzetben, ha összevonnák Franciaország és az Egyesült Királyság kapacitásait. Felhívta a figyelmet, hogy a britek ráadásul jelentős számú katonai kontingenssel vannak jelen a Baltikum országaiban és Lengyelországban egy nagyszabású védelmi misszió keretében, ami már így is megkövetelt egy nagyobb számú katonai állományt. Ezen felül kellene a briteknek is békefenntartókat küldeniük Ukrajnába Emmanuel Macron és a „tettrekészek” koalíciójának elképzelése szerint, ami felvet több kérdést is. Demkó Attila megjegyezte: ez komoly nehézséget jelentene az Egyesült Királyságnak, és ha a terv tényleg megvalósulna, valószínűleg csökkenteni kellene a brit katonai jelenlétet a Baltikumban és/vagy Lengyelországban.

A másik nagyhatalomnak, Franciaországnak pedig szintén vannak különböző elkötelezettségei, hiszen gondolnia kell a világ számos részén található kolóniáira, gyarmataira, valamint azokra az utcai zavargásokra is, amelyek nemcsak Párizsban, hanem más franciaországi városokban is komoly rendőri és katonai erők bevetését követelik meg. A szakértő ezekkel a példákkal, körülményekkel írta le mennyire le vannak kötve két európai szuperhatalom lehetőségei, miközben Ukrajna is segítségre vár.

A többi, nagyobb hadsereggel rendelkező európai nemzet közül Lengyelország és Olaszország korábban bejelentette, hogy nem küld katonai erőt Ukrajnába. Demkó Attila szerint a szóba jöhető 26 ország közül mindezek alapján

kevés olyan nemzet van, amely ténylegesen számottevő mennyiségű katonát tudna küldeni Ukrajnába.

Úgy véli, az európai országok mozgástere meglehetősen szűk, korlátozottak a lehetőségeik. Az USA pedig szintén kizárta az amerikai csapatok jelenlétét Ukrajnában, Washington határozottan kijelentette, hogy kizárólag támogató missziót indítana Romániából a légtérvédelem, a légierő és a hírszerzés tekintetében.

Ugyanakkor Emmanuel Macron azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök egyértelműen kifejezte a támogatását abban, hogy az Egyesült Államok részt vegyen Ukrajna biztonsági garanciáinak lefektetésében. A szakértő szerint a szavak mögött az a szándék húzódik meg, hogy Washington „valamilyen szinten odateszi a tekintélyét, de kockáztatni nem akar”. Mint fogalmazott, „a szavak és a papírok sok mindent elbírnak”, de ha a tettek mezejére kellene lépni, akkor nem tartja valószínűnek, hogy az Egyesült Államok vagy a többi említett ország kockáztatni merne az ukrajnai jelenléttel. Hozzátette:

az USA „a nullánál nyilván többet adna”, de arra kevés az esély, hogy biztosítsa mindazt, amit Ukrajna elvár, ezért a valódi garancia megvalósulására nem lehet számítani, így arra sem, hogy több tízezer amerikai katona állomásozna Ukrajnában.

Az NKE John Lukacs Intézet programvezetője úgy fogalmazott, a francia elnök „bejelentése nem volt teljesen felesleges”, de inkább kommunikációs és tárgyalási szempontokat szolgál, mint valódi tetteket. Kiemelte, hogy egy tárgyalás során mindkét fél megpróbálja a maximumot elérni, de a végén muszáj kompromisszumokat kötni. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország a jövőben valamilyen más területen tesz egy komoly engedményt, és erre válaszul a nyugatiak közlik, hogy mégsem telepítenek katonai erőket Ukrajnába. Ezzel együtt úgy véli, ha végül mégis küldenének békefenntartókat a nyugatiak Ukrajnába, még az sem jelentene jelentős garanciákat Ukrajna védelme szempontjából. Ezt a megállapítását arra alapozza Demkó Attila, hogy maximum 30 ezer fő jöhet szóba, miközben egy nagyon hosszú, akár 1200 kilométeres frontvonal alakulhat ki, ami persze nagyban függ attól, meddig jut az orosz előretörés.

A területek és a távolságok azonban biztosan óriási méreteket öltenek, ahol 30 ezer katona egyszerűen „elveszik”.

A szakértő még abban sem teljesen biztos, hogy az európai országok ki tudnának állítani erre a célra 30 ezer főt, főleg úgy, hogy Lengyelország és Olaszország korábban határozottan kijelentette, nem telepít katonákat Ukrajnába.

Egyes kommentátorok szerint a „tettrekészek” koalíciója azért fogalmazta meg a mostani tervét, mert a szankciós politika nem vezetett eredményre Oroszországgal szemben. Demkó Attila ezzel nem teljesen ért egyet, mert szerinte a szankciók hatására az orosz gazdaság azért nyomás alatt van, de valóban nem olyan nagy ez a nyomás, mint azt remélték Nyugaton. A szakértő elmondta: pusztán a szankciók nem elegendőek arra, hogy Oroszország meghátráljon. Azt gondolja, a feleknek a megegyezés irányába kellene most már valódi lépéseket tenniük.

Az ukránok számára további is a területi szempontok a legfontosabbak, de kérdés, hogy mi lesz a megoldás, és ezt hogyan kommunikálják. Demkó Attila azt valószínűsíti, valamilyen áthidaló megoldás születhet majd: Ukrajna vélhetően továbbra sem ismeri el a területi veszteségeit a nyilvánosság előtt, de Oroszország talán mégis maradhat azokon a területeken, amelyeket eddig elfoglalt. Összességében nem tartja reálisnak, hogy az erőtelepítési terv megvalósuljon Ukrajnában, a tárgyalások során viszont lehet majd egy fontos pont is, „amiből esetleg vissza tud lépni Ukrajna és a nyugat-európai államok szövetsége”.