Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Újabb visszavonulást szeretne elérni Moszkva, magyar érintettség is lehet

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint a NATO keleti terjeszkedése fokozza a feszültségeket.

Az orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus nem oldható meg, amíg a NATO nem vonja ki csapatait a Baltikumból – írja a Portfolio.

Szergej Rjabkov azzal érvelt, hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése fokozza a feszültségeket, ezért véleménye szerint a NATO-erők kivonása a balti államokból elősegítené az ukrajnai háború befejezését. Az észak-atlanti szövetség nemcsak a balti országokban van jelen nagyszámú katonai állománnyal, hanem Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is.

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint az alapvető ellentétek megszüntetése fontos lépés lenne a béke felé vezető úton. „A NATO terjeszkedése áll az előtérben. Ennek a problémának a megoldása nélkül egyszerűen lehetetlen rendezni a jelenlegi konfliktust az euro-atlanti térségben” – fogalmazott Szergej Rjabkov.

Az orosz vezetés nem először szólítja fel a NATO-ot, hogy húzódjon vissza az 1990-es határaihoz, amely követelés részben Magyarországot is érinti, hiszen hazánk 1999-ben csatlakozott a szervezethez. A lap megjegyzi: a magyar légierő gyakran teljesít szolgálatot a Baltikumban, négy Gripennel őrzi az ottani szövetségesek légterét.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×