Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Újabb visszavonulást szeretne elérni Moszkva, magyar érintettség is lehet

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint a NATO keleti terjeszkedése fokozza a feszültségeket.

Az orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus nem oldható meg, amíg a NATO nem vonja ki csapatait a Baltikumból – írja a Portfolio.

Szergej Rjabkov azzal érvelt, hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése fokozza a feszültségeket, ezért véleménye szerint a NATO-erők kivonása a balti államokból elősegítené az ukrajnai háború befejezését. Az észak-atlanti szövetség nemcsak a balti országokban van jelen nagyszámú katonai állománnyal, hanem Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is.

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint az alapvető ellentétek megszüntetése fontos lépés lenne a béke felé vezető úton. „A NATO terjeszkedése áll az előtérben. Ennek a problémának a megoldása nélkül egyszerűen lehetetlen rendezni a jelenlegi konfliktust az euro-atlanti térségben” – fogalmazott Szergej Rjabkov.

Az orosz vezetés nem először szólítja fel a NATO-ot, hogy húzódjon vissza az 1990-es határaihoz, amely követelés részben Magyarországot is érinti, hiszen hazánk 1999-ben csatlakozott a szervezethez. A lap megjegyzi: a magyar légierő gyakran teljesít szolgálatot a Baltikumban, négy Gripennel őrzi az ottani szövetségesek légterét.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×