Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Megrongálódott lakóépület a kelet-ukrajnai Harkivban 2025. június 7-én az éjszakai orosz drón- és rakétatámadás után. Ihor Tyerehov polgármester szerint Harkivot 48 Sahíd drón, két rakéta és négy irányított bomba találta el, három ember meghalt, 22-en megsebesültek.
Nyitókép: MTI/AP/Andrij Marienko

Bedühödtek az oroszok Ukrajnában

Oroszország rekordszámú, több mint 470 drónt és 20 rakétát indított Ukrajna ellen, légitámadás érte Kijevet is - jelentette be az ukrán hadsereg.

Az ukrán légierőnek a Telegramon közzétett tájékoztatása szerint Oroszország összesen 479 drónt és 20 rakétát - köztük négy Kinzsal rakétát - lőtt ki Ukrajna irányába az éjszaka folyamán, a légvédelem az eszközök nagy részét megsemmisítette.

A mostani volt a legnagyobb orosz dróntámadás Ukrajna ellen.

Közben az ukrán hadsereg - ugyancsak a Telegramon - bejelentette, hogy dróncsapást mért az Oroszországban található Csuvasföld egyik létesítményére, ahol a közlemény szerint drónokhoz és más fegyverekhez használt navigációs eszközöket gyártanak.

A közleményben emellett arról is tájékoztattak, hogy ugyanakkor megsemmisítettek két, az oroszországi nyizsegorodszki régióban lévő Szavaszlejka légibázison állomásozó harci repülőgépet.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×