Infostart.hu
eur:
388.96
usd:
335.54
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
António Costa, az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az Európai Unió védelmi képességének témájában tartandó egynapos informális EU-csúcstalálkozóra a brüsszeli Egmont-palotába 2025. február 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

EU-csúcs: felpörgeti védelmi iparát az EU és kitart ukrajnai, klímavédelmi céljai mellett

Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága szavatolására, ennek érdekében fejlesztenie szükséges védelmi iparát, és össze kell hangolnia, valamint fel kell gyorsítania a katonai eszközök gyártását - jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben. Ursula von der Leyen EB-elnök szerint az EU készen áll az Egyesült Államokkal folytatandó erőteljes, de konstruktív párbeszédre.

Az európai védelem helyzetéről szóló, egynapos nem hivatalos uniós csúcstalálkozót követően, hétfő éjszakai sajtótájékoztatóján António Costa hangsúlyozta: a találkozón - melyen részt vett Mark Rutte NATO-főtitkár és Keir Starmer brit miniszterelnök is - a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy további befektetéseket kell eszközölni a védelmi iparba a katonai kapacitás javítása érdekében, erősíteni kell a katonai mobilitást és a stratégiai partnerségi kapcsolatokat.

Közölte: a védelem és a védelmi kiadások kérdése fontos téma lesz a 2027 utáni hétéves uniós költségvetés vitája során. Nem lehet azonban várni annak elfogadására, gyorsabb cselekvésre van szükség a fejlődés és a versenyképesség javítása érdekében - szögezte le az Európai Tanács elnöke.

Aláhúzta: az EU-nak védelmi szempontból stratégiai partnere a NATO, az Egyesült Államok pedig barátja és szövetségese. Az Európai Tanács tagjai a transzatlanti kapcsolatokról tartott vita során az EU és az Egyesült Államok közötti, "mélyen gyökerező" partnerség fenntartásának fontosságát hangsúlyozták - tette hozzá.

A tagállami vezetők "egyetértettek abban, hogy amikor problémák vetődnek fel, az EU érdekeinek védelme és értékeinek fenntartása mellett a megoldásokra kell törekedni" - fogalmazott.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az Egyesült Királyság az EU természetes partnere. A felek közösen sokat tehetnek a védelem erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében.

A vezetők megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett és leszögezték:

az EU továbbra is segítséget nyújt Kijevnek "ameddig arra szükség van, bármibe is kerül"

- mondta Costa.

Kérdésre válaszolva közölte: azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök ellenőrzést szerezne Grönland felett, az EU-tagállamok teljes támogatásukat és szolidaritásukat fejezték ki Dániával, és emlékeztettek a nemzetközi jog vonatkozó elveire. Dánia területi egységének megőrzése alapvető fontosságú a tagországok számára - húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor azt mondta, erősíteni kell az európai védelmi ipart, valamint elismerte: az EU közös védelmi politikájának problémája a széttagoltság és az átfogó közös védelmi programok hiánya. "Ennek meg kell változnia. Meg kell változtatnunk a vásárlás módját" - fogalmazott.

Azt, hogy Donald Trump amerikai elnök további segélyért cserébe azt kérte Ukrajnától, hogy lássa el ritkaföldfémekkel az Egyesült Államokat, Scholz úgy kommentálta: "ez nagyon önző, nagyon énközpontú lenne".

Kijelentette továbbá: Európa elég erős ahhoz, hogy saját érdekeit érvényesítse az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon. "Az Európai Unió erős. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy biztosak legyünk saját érdekeink védelme felől" - tette hozzá nyilatkozatában a német kancellár.

Donald Tusk lengyel kormányfő a lengyel EU-elnökséget képviselve elmondta: bár a csúcs nem zárult hivatalos következtetésekkel, az összes tagállam egyetértett abban, fel kell gyorsítani az Európa biztonságosabbá tételére irányuló munkát. Továbbá "nagyon konstruktívnak és bátorítónak" nevezte, hogy a tagállamok teljes szolidaritást vállalnak Ukrajnával, és Dániával is.

Dániával kapcsolatban Tusk úgy fogalmazott: "Lengyelország jóval a GDP 4 százaléka felett költött védelemre, ami felhatalmazza arra, hogy nyíltan és hitelesen tárgyaljon az Atlanti-óceánon túli barátokkal arról, hogy bármely ország, különösen egy uniós tagállam területi integritása minden kétséget kizáróan olyasmi, amit az EU együttes erővel meg fog védeni".

A lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy a brit miniszterelnök jelenléte a csúcson

megerősíti az EU immáron napi szintű együttműködését az Egyesült Királysággal, annak érdekében, hogy mindkét fél számára minimalizálják a brexit negatív hatásait.

"A brexit óta nem volt olyan szoros kapcsolatunk az Egyesült Királysággal, mint most(…) Nincs szó arról, hogy Egyesült Királyság visszatér az EU-ba, de mi elfogadjuk a status quo-t. Szeretnénk viszont minimalizálni a kilépés negatív hatásait" - emelte ki.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×