eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Donald Trump amerikai elnök elnöki rendeleteket ír alá a beiktatása után a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Trump vámfegyvere alkura kényszerítette Kanadát és Mexikót

Mexikó és Kanada meghajolt Donald Trump nyomása alatt és komoly forrásokat áldoz a határ őrizetére. Az amerikai elnök erre felfüggesztette a beígért vámokat. Kína és az Európai Unió azonban továbbra is tarthat Trumptól.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 1,3 milliárd dollárt költ a kanadai-amerikai határ fokozottabb védelmére, több ezer katonát vezényel oda. Claudia Sheinbaum mexikói elnök is mozgósítja a nemzeti gárdát a mexikói-amerikai határ őrizetére.

Ez az eredménye annak, hogy Donald Trump 25 százalékos büntetővámot jelentett be két szomszédja termékeire. Az amerikai elnök lépése megrázta a tőzsdéket.

A mexikói elnökasszony „becsületsértőnek” nevezte Trump szavait, hogy kormánya „szövetségben áll a mexikói kartellekkel”. Hétfőn azonban beszélt vele és egy sor megállapodást jelentett be: a Nemzeti Gárda 10 ezer fegyveresét küldi ki, hogy megfékezze az Amerikába irányuló drogcsempészetet. Cserébe az amerikaiak igyekeznek megakasztani a különösen pusztító erejű fegyverek – például rakétavetők – bejutását Mexikóba.

Trump ezt úgy jelentette be, hogy „kifejezetten a fentanil és az illegális migránsok bejutását” hivatott megakadályozni az alku. Ennek nyomán egy hónapra felfüggesztette a védővámok kivetését és ugyanez történt Kanada esetében is.

(Fentanil: kábítószerként használt igen erős fájdalomcsillapító, évente több tízezer amerikai állampolgár hal meg a használata miatt.)

Ott, a leköszönő Justin Trudeau 1,3 milliárd dollárt költ a határ megerősítésére, „technológiával, helikopterekkel és az amerikai partnerekkel való koordinációval a fentanilcsempészet megfékezésére”. Kanada is közel 10 ezer embert küld a határra.

Bár közgazdászok figyelmeztettek, hogy Trump vámjai megdrágíthatják az amerikai fogyasztók számára a termékeket, ő „nagyon hatékony eszköznek” nevezte azokat Amerika gazdasági megerősítésére, még akkor is, „ha okozhatnak egy kis fájdalmat” az országnak.

Kanada és Mexikó most intenzív tárgyalásokba kezd Washingtonnal – amellyel sokáig szabadkereskedelmi egyezménye volt – hogy elkerülje a bénítóan magas vámokat. Ahol nem számíthatnak kegyelemre, az Kína, amelyet Trump keddtől 10%-os védővámmal akar sújtani.

Peking egy hónapon át elnököl az ENSZ Biztonsági Tanácsában és nagykövete bírálta Washingtont. „Kína megcélzása nem hasznos, remélem, hogy professzionális módon tudunk együtt dolgozni az amerikai politikusokkal, függetlenül a retorikájuktól” – mondta.

Peking másképp is kimutatta a foga fehérét: monopólium-ellenes vizsgálatot indít a Google és az NVIDIA amerikai csipgyártó ellen. A Calvin Klein és a Tommy Hilfiger divatcégeket valamint az Illumina biotechnológiai vállalkozást pedig a „megbízhatatlan entitások” listájára tette, aminek nyomán estek azok részvényei. 10%-os kínai vám sújtja az amerikai teherautókat – potenciálisan a Tesla Cybertruckját is - és mezőgazdasági gépgyártókat.

Közben az európai vezetők azt mondták a brüsszeli csúcson, hogy az Unió „visszavághat”, ha Washington vámokat vet ki, de jobb lenne tárgyalni. Becslések szerint az uniós klímavállalások és a kínai verseny által szorongatott német és az olasz autógyártók amerikai exportjuk 7, illetve 6 százalékos visszaesésére készülhetnek, ha Trump vámokat vet ki az uniós termékekre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Washington nem ad helyet Európának a béketárgyaláson, uniós csúcs jön emiatt

Washington nem ad helyet Európának a béketárgyaláson, uniós csúcs jön emiatt

Kellogg arról is beszélt Münchenben, hogy az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon arra fókuszálhatnának majd, hogy területi engedményeket próbáljanak kicsikarni Oroszországtól, és azt is elmondta, ezt mivel érnék el.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Közös európai haderő felállítását sürgeti Zelenszkij, trükközhetnek az oroszok a béketárgyaláson - Híreink a orosz-ukrán háborúról szombaton

Közös európai haderő felállítását sürgeti Zelenszkij, trükközhetnek az oroszok a béketárgyaláson - Híreink a orosz-ukrán háborúról szombaton

Megtörténtek az első egyeztetések a müncheni biztonsági konferencián az Egyesült Államok és Ukrajna között a háború lezárásáról, jelentős előrelépésről egyelőre nincs szó. Ukrajna továbbra sem hajlandó elismerni a megszállt területek orosz fennhatóságát, Volodimir Zelenszkij elnök pedig az amerikai támogatás elvesztése miatt aggódik. Az ukrán elnök és az amerikai alelnök közötti tárgyalások nem hoztak áttörést a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás ügyében, amely kulcsfontosságú lehet Ukrajna számára az amerikai támogatás biztosításához. Zelenszkij szerint az Putyin célja a tűzszüneti megállapodással, hogy ennek köszönhetően időt nyerjen és átcsoportosíthassa az orosz erőket. Az ukán elnök arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy hozzanak létre egy közös európai haderőt. A frontvonalakon állítólag enyhült a nyomás Pokrovszk városon, viszont a térségben több kisfalut is elfoglaltak az orosz erők. Tegnap dróntámadás érte a csernobili atomerőművet, a sugárzásveszély szerencsére nem nőtt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz ukrán háború szombati fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×