Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket ír alá a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 30-án, tíz nappal a hivatalba lépése után.
Nyitókép: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash

Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Szombaton Donald Trump amerikai elnök három országra vetett ki extra vámot: a kanadai és a mexikói árukra 25, a kínai árukra 10 százalékot. Az érintett országok válasza is megérkezett hétvégén. Ennek hátteréről kérdezte az InfoRádió Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét.

Már középtávon is drágább termékeket eredményezhet az új vámok bevezetése, a válaszlépések miatt akár mindkét irányban, vetítette előre az InfoRádióban Rajnai Gergely. Habár Kanada és Mexikó az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei, ám számukra még fontosabb az amerikai piac; az ahhoz való hozzáférés létfontosságú e két ország számára.

"Donald Trump szinte direktben is mondja, hogy ez sokkal inkább politikai nyomásgyakorlás, és lehet, hogy majd ezeket az intézkedéseket vissza fogja vonni. Most is elhangzott, hogy ezek nagyon könnyen visszavonható vámok, de egyelőre, amíg úgymond nem viselkednek jól ezek az országok, addig megmaradnak" – fogalmazott Rajnai Gergely.

Jóval bonyolultabb ennél Európa kérdése. Egyrészt Kína, Kanada, illetve Mexikó az Egyesült Államok külkereskedelmében a három legfontosabb partner, ezért is ezeket az államokat jelölte ki Trump először. Illetve az Európai Unió tagállamaival külön-külön van politikai, illetve gazdasági kapcsolata Washingtonnak, ami miatt még problémásabb az adók, illetve vámok kivetése. Az is nehézséget okoz, hogy ez elsősorban politikai szempontból fontos a Trump-kormányzatnak, viszont a különböző európai vezetésekkel különböző a politikai viszonya. Emiatt az Európai Unió ellen egységes vámokat bevezetni sokkal nehézkesebb – értékelt a szakértő.

A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter első külföldi útjára indult, éppen Panamába, amellyel kapcsolatban Washington már többször kifogásolta a kínai befolyás túlzott mértékét. Rubio most egyértelművé is tette, hogy a Panama-csatornát vissza kívánja szerezni Amerika.

"A Trump-kormányzat álláspontja az, hogy ami régen Amerikáé volt, azt vissza kell szerezni. A Trump-kampány fontos része volt az a szlogen, hogy Amerikát újra naggyá kell tenni" – emelte ki Rajnai Gergely. Felidézte, hogy régen az amerikai kontinensen – Dél Amerikában, Közép-Amerikában – szinte minden amerikai érdekeltségbe tartozott, különösen a Panama-csatorna, amelynek szimbolikus jelentősége is van, illetve nagyon fontos gazdasági jelentősége a Kínával vívott gazdasági háborúban. Ebben az értelmezésben az amerikai kontinensbe Grönland is belefér, ami egy másik iránya ennek a törekvésnek. Rajnai Gergely szerint az együttműködés, a nemzetközi szervezetekkel való közös munka most háttérbe szorul az amerikai állam befolyásnövelésével szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×