Kenneth Nathan Martin személyében új elnököt választott a hét végén az amerikai Demokrata Párt. Az 51 esztendős politikus nyolc éven át volt a párt alelnöke, illetve tizennégy évig vezette a minnesotai Demokrata–Gazda–Munkáspártot. „Kedves Donald Trump és kedves Republikánus Párt! Ez egy új Demokrata Párt lesz. Nem fogunk hátradőlni, felvesszük veletek a harcot, és nem nézzük tétlenül, ha cserben hagyjátok az amerikai népet” – ígérte hét végi beszédében Kenneth Nathan Martin a CNN tudósítása szerint.

Az amerikai pártok működése számos területen eltér az európai pártokétól, és ez nincs másként az elnöki szerepkört illetően sem. Rajnai Gergely az InfoRádióban elmondta:

az amerikai pártelnök tisztsége tulajdonképpen az európai pártigazgatói pozíciónak feleltethető meg,

és nem véletlen, hogy nem sokat tudunk róluk, ugyanis általában nem a legismertebb politikusok töltik be ezt a szerepkört az Egyesült Államokban.

A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője hozzátette: az amerikai pártelnökök kevésbé vesznek részt az ideológiai irányvonalak és programpontok meghatározásában, sokkal inkább a pártszervezés, az aktuális kampány koordinálása és a szükséges anyagi források beszerzése a feladatuk. Bár ritkán kerülnek rivaldafénybe, mégis fontos a szerepük, ugyanis nekik kell hatékonyan működtetni a pártjukat, az sem mellékes, mekkora számban és milyen aktivistákat toboroznak, illetve hogyan működnek együtt a különböző alszervezetekkel.

Már csak azért is nélkülözhetetlen a mindenkori pártelnök hatékony munkája, mert Rajnai Gergely megfogalmazása szerint

ha nincs egy adott pártnak kompetens elnöke, „akkor szokott eluralkodni a káosz”.

A Demokrata Pártnál jelenleg különösen nehéz a helyzet, hiszen elveszítette az elnökválasztást, és a közeljövőben az lesz a legmeghatározóbb politikusok feladata, hogy új irányt jelöljenek ki, megtalálják azokat a témákat, amelyek leginkább érdeklik a választópolgárokat. Erre azért olyan sok idejük nem lesz, hiszen két év múlva már félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Ezzel együtt Rajnai Gergely szerint az új alapok letételében nem Kenneth Nathan Martinnak osztják majd ki a legfőbb feladatokat, neki inkább egyfajta menedzserként kell majd működnie.

Kezdődik a nagy útkeresés

Néhány évvel ezelőtt a szociáldemokrata Bernie Sanders nagyon sok hívet szerzett magának még a fiatalok között is, a vermonti szenátor mégsem tudott komoly támogatottságot kiépíteni maga köré a Demokrata Párton belül. Nagy kérdés, mi fog történni a következő időszakban, miután Kamala Harris novemberben alulmaradt Donald Trumppal szemben. Rajnai Gergely úgy látja, most több irány is utat törhet magának a Demokrata Párton belül. Az egyik képviselője Bernie Sanders, akinek a „radikálisabb, szélsőségesebb, erősebb állami beavatkozást igénylő” politikája főleg az aktivisták és a fiatal generáció körében nagyon népszerű az elemző szerint.

A Demokrata Párt vezetőségében viszont eddig inkább a mérsékeltebb irányvonalat tekintették követendőnek, ügyek mentén nem kizárva a republikánusokkal való együttműködést sem. Rajnai Gergely úgy véli,

Joe Biden visszavonulásával és Kamala Harris vereségével ez a szemléletmód „háttérbe szorulhat”.

Az elemző kiemelte: a közeljövőben kulcsfontosságú lesz a demokraták politikájának meghatározásában, hogy mely államok kerülnek igazán előtérbe és érvényesítik az érdekeiket. Erre nagy esélyük van a hagyományosan erős kaliforniai demokratáknak vagy a keleti partok államainak vezetői is nagy erőkkel léphetnek fel, hogy egy jelentős kudarcot követően újjáépítsék a pártot. „Földrajzi és ideológiai különbségek is bőven vannak a demokraták körein belül. Nagy küzdelemre van kilátás, amely tulajdonképpen még csak a háttérben indult el, vagyis egyáltalán nem dőlt még el, milyen irányt vesz a jövőben a Demokrata Párt” – összegzett a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője.

(A nyitóképen: Kenneth Nathan Martin, a Demokrata Párt elnökjelöltje felszólal a „Győzz a dolgozókkal” gyűlésen a párt középnyugati jelöltfórumán 2025. január 16-án, a Michigan állambeli Detroitban.)