Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója megrázza a kereskedés kezdetét jelző kisharangot a Frankfurti Értéktőzsdén 2023. március 20-án. Ezen a napon a düsseldorfi székhelyű német hadi- és járműipari konszern részvényei átveszik a Fresenius Medical Care egészségügyi vállalat papírjainak helyét a 40 vezető részvényből számított frankfurti indexben, a DAX-ban.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Amerikai befektetők támadhatják le a gyengélkedő német cégeket

Amerikai aktivista befektetők egyre nagyobb nyomást és befolyást gyakorolnak a német és európai vállalatok vezetésére. Ezt bizonyítja az Alvarez & Marsal (A&M) tanácsadó cég aktuális adatbázis-elemzése, amelyet a Handelsblatt című német lap ismertetett.

A stratégia a következő: beszállnak, radikális változásokat hajtanak végre, majd haszonnal értékesítenek. Ez az oka annak, hogy tartanak tőlük – fogalmazott a Handelsblatt.

Az elmúlt évben az amerikai hedge fundok kampányai növekedtek Európa-szerte. A szakértők további növekedésre számítanak, különösen Németországban, A német cégek tőzsdei értékelése nemzetközi összehasonlításban továbbra is gyengének számít. Mindehhez hozzájárul a német strukturális válság.

„Együttesen mindez olyan aktivista befektetőket vonz az Egyesült Államokból, akik a hazai piacon kívül keresnek célpontokat. A német cégek ideális célpontot kínálnak”

– értékelt Patrick Siebert, az Alvarez & Marsal (A&M) németországi vezérigazgatója.

Az A&M évek óta üzemeltet egy részletes adatbázist az aktivista befektetőkről. A hedge fundok tavaly 38 kampányt indítottak német cégeket célozva, Európában csak Nagy-Britanniában volt több: 59. Többek között a Delivery Hero, a Brenntag és a Lanxess tevékenységei ismertek. A tanácsadó cég jelenleg 33 tőzsdén jegyzett német társaságot lát potenciális új célpontnak a fedezeti alapok számára.

Pénzügyi körökben energetikai cégeket és autógyártókat emlegetnek jelöltként, nem utolsó sorban a Bayer gyógyszer- és vegyipari vállalatot is.

Az úgynevezett aktivista befektetők kis részvénycsomagokkal kerülnek be a cégekbe, majd aktívan bekapcsolódnak a stratégiákba, és követeléseket támasztanak a menedzsmenttel szemben. Az alapok olyan befektetőktől gyűjtenek tőkét, akik magas hozamot követelnek. Az aktivisták azt remélik, hogy ez a befolyás a szerintük alulértékelt cégek árának gyors növekedéséhez vezet.

Az aktivisták tevékenysége hagyományosan különösen erős az Egyesült Államokban. Az A&M elemzése szerint jelenleg azonban az amerikai fedezeti alapok kevesebb lehetőséget látnak a hazai piacon, mivel az ottani tőzsdei értékek viszonylag magasak. Ez még hangsúlyosabbá válhat, mivel Donald Trump amerikai elnök várhatóan üzletbarát politikát folytat majd. Az A&M elemzése szerint máris egyre élénkebb az eszmecsere az amerikai aktivista befektetők és a német cégek között. A korábbiaktól eltérően azonban az egyeztetések szinte csak zárt ajtók mögött zajlanak.

Új tendencia, hogy az alapok nemigen sürgetnek előrelépést a klímavédelmi projektekben. Az A&M szerint ezek a kérdések egy ideje kevésbé fontos szerepet játszanak, különösen az amerikai befektetők körében. A hozam és a részvényesi érték áll a középpontban. Ez a tendencia Donald Trump elnöksége alatt valószínűleg erősödni fog. Már csak is, mert az új elnök szükségtelennek tartja a klímavédelmi projekteket. Továbbá azért is, mert az A&M szerint az amerikai alapok lazább szabályozásra számítanak Trump elnöksége alatt.

Minél szabadabban fektethetik be az alapok pénzüket, annál rugalmasabbá válik a befektetési fókuszuk – értékelte a Handelsblatt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×