Infostart.hu
eur:
356.55
usd:
306.27
bux:
131089.2
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszél a képviselőház republikánus tagjainak konferenciáján egy washingtoni szállodában 2024. november 13-án. Mellette Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus elnöke, Elise Stefanik, a képviselőház republikánus konferenciájának elnöke, Richard Hudson, az Országos Republikánus Kongresszusi Bizottság elnöke, Steve Scalise, a képviselőház többségi, republikánus csoportjának vezetője és Tom Emmer, a képviselőház többségi frakciójának igazgatója (b-j).
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Magyarics Tamás: lassan összeáll a Trump-kormány, csak néhány miniszterjelöltről lehet vita

Donald Trump amerikai kabinetjének egyharmada már összeállt. A jelöltekről a szenátus dönt majd, bár mindkét házban a republikánusok vannak többségben, néhány jelöltnél nagy vitákra lehet számítani – erről beszélt az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, külpolitikai szakértő.

Az új kabinetnek az egyharmada már megvan, de az egy másik kérdés, hogy a szenátusi jóváhagyás meglesz-e – vetette fel Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádióban, de rögtön meg is válaszolta: többnyire igen, mivel a szenátusban többséggel rendelkeznek a republikánusok, igaz, elég egy-két szenátornak átszavazni, és akkor új jelöltet kell találnia Donald Trumpnak.

A külpolitikai szakértő szerint többnyire kevés vita lesz, a legkényesebb az igazságügyi minisztérium élére jelölt floridai képviselő, Matt Gaetz ügye, mert a Republikánus Párt jobb szárnyához tartozó politikus kezdeményezte az előző republikánus házelnök, Kevin McCarthy elleni bizalmatlansági indítványt, ami végül a lemondásához vezetett, ráadásul két etikai ügyben is vizsgálat folyik ellene.

A másik vitás eset a védelmi minisztérium élére jelölt Pete Hegsethé lehet, a Fox műsorvezetője korábban katona volt, viszont meglehetősen markáns véleménye van a jelenlegi vezetésről, Magyarics Tamás szerint elsősorban a fegyveres erőknél bevezetett úgynevezett woke ideológiával szemben.

"Többek között úgy gondolja, hogy a fegyveres erőknél a kiképzési normák csökkentek, pontosan amiatt, mert engedményeket tesznek olyan kisebbségi csoportoknak, mondjuk fizikai felkészítés terén, akik a régi normákat talán nem tudnák teljesíteni. Ellene van annak is, hogy nőket éles akcióban vessenek be" – mondta a szakértő, és hozzátette, ráadásul az új elnök szeretné lecserélni a Pentagon legfelső vezetését, beleértve a vezérkari főnökök egyesített tanácsának az elnökét is.

Ezek a kinevezések várhatóan vitát fognak generálni a szenátusban, de a republikánus többség valószínűleg összezár, bár például az alaszkai republikánus szenátor, Lisa Murkowski azt mondta, hogy Hedgeth kinevezése nevetséges. "Általában íratlan szabály, hogy egy új elnöknek megadják azt a lehetőséget, hogy a maga által jelölt embereket helyezze azokra a posztokra, amelyekre akarja, és nem nagyon szokták, főleg a saját pártjából, megakadályozni a jelöléseket" – mondta Magyarics Tamás.

A külpolitikai szakértő úgy véli, egy harmadik kinevezés is vitát válthat ki: a nemzeti hírszerzés igazgatójának jelölt Tulsi Gabbard ugyanis demokrata párti politikus volt, 2020-ban még demokrata elnökjelöltként indult, de azóta "republikánussá" vált.

A miniszterjelöltek közül viszont Magyarics Tamás szerint nem lesz nagy ellenkezés a külügyi tárca élére kiszemelt Marco Rubio, a belbiztonsági miniszternek jelölt Kristi Noemnek, a volt dél-dakotai kormányzónak, vagy a Belügyminisztériumban, ez nem egyenlő a magyar vagy a belügyminisztériumba készülő Doug Burgum esetében. Szerinte vita lehet még az ENSZ-nagykövetnek jelölt Elise Stefanik esetében, és izgalmasnak tartja, hogy a kormányzati hatékonysági minisztérium élére Elon Musk és Vivek Ramaswamy a két jelölt. Az egészségügyi tárca vezetésére kiválasztott Robert Kennedy jelölése szerint azért furcsa, mert közismerten vakcinaellenes, aki úgy tartja, hogy a vakcina inkább betegséget okoz, többek között autizmust, és nem gyógyít.

Magyarics Tamás azt is elmondta, hogy sok olyan kinevezés van, amelyhez nem szükséges a szenátusi jóváhagyást, ilyen a fehér házi stábfőnök, Susan Wiles, a helyettese, Steven Miller, vagy a nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike Waltz.

Minden miniszterjelöltet meghallgatnak majd a kongresszus szakbizottságai, és azok kerülnek majd a szenátorok elé, akiket a bizottságok támogatnak. A felsőházban mind a száz szenátor szavaz egyesével a jelöltekről, és az foglalhatja el a posztját, aki megkapja az 51 fős többséget.

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy a kormányba kerülő képviselőknek le kell mondaniuk a mandátumukról. "Az Egyesült Államok talán az egyetlen egy olyan ország, ahol nagyon élesen elhatárolódnak egymástól a különböző hatalmi ágak. A szabály az, hogy aki az egyik hatalmi ágban valamilyen tisztséget tölt be, a másik kettőben nem vehet részt" – mondta, így ha valaki képviselő vagy szenátor, abban a pillanatban, amikor kinevezik, le kell mondania erről a pozícióról. Ettől még nem veszítenek a republikánusok teret a kongresszusban, mert a párt nyerte az adott képviselői vagy a szenátori posztot, így tudnak mást jelölni abból a körzetből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között
Irán

Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.

Magyar Péter benyújtotta – Így módosulna az Alaptörvény

Egyéni képviselőként nyújtotta be egymondatos Alaptörvényt módosító indítványát Magyar Péter, a módosító javaslat a keresztény kultúrával kapcsolatos.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

A 2026. februári amerikai-izraeli támadás Irán ellen alapjaiban rázta meg a Perzsa-öböl térségét: Teherán válaszcsapásai áttörték a védelmi rendszereket, és megingatták azt a biztonságérzetet, amelyre az olajmonarchiák évtizedes gazdasági átalakulásukat építették. A közös iráni fenyegetés ellenére a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre élesebb rivalizálásba került egymással a válság kezeléséről, a gazdasági diverzifikáció irányáról és a regionális befolyásról. Rijád a pakisztáni közvetítéssel elérhető békés megoldást szorgalmazza, míg Abu-Dzabi Izraellel szorosabbra fűzve kapcsolatait harciasabb fellépést követel Iránnal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×