Infostart.hu
eur:
384.94
usd:
328.06
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajna elhúzódó, kilátástalan háborúba került

Valerij Zaluzsnij nyugalmazott ukrán tábornok kedden Londonban szólalt meg a jelenlegi harctéri helyzetről. A nagykövetként szolgáló férfi szerint szinte lehetetlen kilábalni az Oroszországgal folytatott "elhúzódó" háborúból, miközben a NATO-hadseregek idejétmúlt technikákra alapoznak.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövete október 17-én a londoni Chatham House-ban tartott beszédében arról beszélt, hogy szinte lehetetlen kikerülni az Oroszországgal szembeni "elhúzódó" háborús állapotból - írja a The Kyiv Independent beszámolója nyomán az Index.

Megismételte, hogy a Nyugat 2023-ban nem biztosított Ukrajnának elég fegyvert, ezért nem tudott "jelentős sikereket elérni" Oroszországgal szemben a nyári offenzíva során.

"Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik" - tette hozzá.

Az egykori parancsnok ezen kívül több megállapítást is tett az ukrajnai háború kapcsán:

  • a "kollektív Nyugat" valóban létezik, Ukrajna a fejlett nyugati országok csoportját tekinti annak;
  • a világon számos autoriter ország van, ahol a hatalom nagymértékben egy kézben összpontosul;
  • vannak olyan országok, amelyeknek a történelmi események és népeik törekvései következtében sikerült elszakadniuk a tekintélyelvű birodalmaktól és rezsimektől;
  • Ukrajna 10 éve küzd a függetlenségéért, az ukránok a civilizált nyugati világban akarnak élni;
  • ami ma Ukrajnában történik, annak oka, hogy a kollektív Nyugat nem hajlandó befolyásolni a globális biztonsági rendszert, annak természetes következménye;
  • a Nyugat félelemben tartása érdekében Putyin még ma is vörös vonalakról és atomfegyverekről beszél, a nyugati politikusok pedig - "választóik túszaként" - egyre inkább azért imádkoznak, hogy elkerüljék az eszkalációt;
  • a kollektív Nyugat nem hitt Ukrajnában, majd - félve vagy egy atomháborútól vagy az eszkalációtól - nem biztosította a szükséges mennyiségű fegyvert;
  • Kína, Észak-Korea és Irán összefogott Oroszország körül, de nem Ukrajna ellen egyesültek;
  • háború van, akár akarják, akár nem;
  • az ukránok látják a győzelmet, amelyhez három alapvető érzésre van szükség: a biztonság érzésére, érezni kell a korlátlan fejlődési lehetőségeket, valamint minden ukránnak úgy kell éreznie, hogy otthon van.

Ukrajna brit nagykövete a háborút korábban patthelyzetként jellemezte, megjegyzése ellentétben állt azzal a szemlélettel, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya nyilvánosan hangoztatott, és ez a hírek szerint nézeteltérést váltott ki a felek között - írja a lap. Valerij Zaluzsnij figyelmeztetett, hogy

Oroszország Ukrajna elleni háborúja "pozicionális" szakaszba lép, amelyet a "statikus és felőrlő harcok" jellemeznek, ami szerinte lehetővé teszi az oroszok számára, hogy helyreállítsák katonai erejüket.

A volt főparancsnok ezen felül úgy látja, a NATO-tagállamok haderői továbbra is "a koreai háborúból örökölt" biztonsági elvekre és fegyverekre támaszkodnak, amik már nem relevánsak a modern hadviselésben. Hangsúlyozta: nem lesz az 1953-as modell szerinti háború.

A frontvonal drónokkal és más pilóta nélküli rendszerekkel való majdnem teljes telítettsége tovább változtatta a hadviselés módját. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a modern hadviselés olyan új technológiákat hozott a csatatérre, mint a drónok és a mesterséges intelligencia. Hozzátette, nem lehetséges olyan mennyiségben rakétákat, repülőgépeket, hajókat gyártani, mint amit a modern hadviselés megkövetel, így ezek egyre kevésbé lesznek hatékonyak.

Címlapról ajánljuk
Meghátrált az olasz kormány, akár eurómilliárdokat is követelhet rajta az UniCredit

Meghátrált az olasz kormány, akár eurómilliárdokat is követelhet rajta az UniCredit

Olaszország módosítani készül az úgynevezett aranyhatalmi (golden power) szabályokat, amelyekkel a stratégiai jelentőségű vállalatokat védi a felvásárlástól, és amelyekkel a Banco BPM felvásárlását is megakadályozta a nyáron az UniCreditnek. A Reuters által ismertetett tervezet szerint a kormány a jövőben megvárná az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank értékelését, mielőtt állást foglalna a nagyobb, a pénzügyi szektorban végbemenő felvásárlásokról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×