Infostart.hu
eur:
378.33
usd:
321.91
bux:
0
2026. március 2. hétfő Lujza
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajna elhúzódó, kilátástalan háborúba került

Valerij Zaluzsnij nyugalmazott ukrán tábornok kedden Londonban szólalt meg a jelenlegi harctéri helyzetről. A nagykövetként szolgáló férfi szerint szinte lehetetlen kilábalni az Oroszországgal folytatott "elhúzódó" háborúból, miközben a NATO-hadseregek idejétmúlt technikákra alapoznak.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövete október 17-én a londoni Chatham House-ban tartott beszédében arról beszélt, hogy szinte lehetetlen kikerülni az Oroszországgal szembeni "elhúzódó" háborús állapotból - írja a The Kyiv Independent beszámolója nyomán az Index.

Megismételte, hogy a Nyugat 2023-ban nem biztosított Ukrajnának elég fegyvert, ezért nem tudott "jelentős sikereket elérni" Oroszországgal szemben a nyári offenzíva során.

"Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik" - tette hozzá.

Az egykori parancsnok ezen kívül több megállapítást is tett az ukrajnai háború kapcsán:

  • a "kollektív Nyugat" valóban létezik, Ukrajna a fejlett nyugati országok csoportját tekinti annak;
  • a világon számos autoriter ország van, ahol a hatalom nagymértékben egy kézben összpontosul;
  • vannak olyan országok, amelyeknek a történelmi események és népeik törekvései következtében sikerült elszakadniuk a tekintélyelvű birodalmaktól és rezsimektől;
  • Ukrajna 10 éve küzd a függetlenségéért, az ukránok a civilizált nyugati világban akarnak élni;
  • ami ma Ukrajnában történik, annak oka, hogy a kollektív Nyugat nem hajlandó befolyásolni a globális biztonsági rendszert, annak természetes következménye;
  • a Nyugat félelemben tartása érdekében Putyin még ma is vörös vonalakról és atomfegyverekről beszél, a nyugati politikusok pedig - "választóik túszaként" - egyre inkább azért imádkoznak, hogy elkerüljék az eszkalációt;
  • a kollektív Nyugat nem hitt Ukrajnában, majd - félve vagy egy atomháborútól vagy az eszkalációtól - nem biztosította a szükséges mennyiségű fegyvert;
  • Kína, Észak-Korea és Irán összefogott Oroszország körül, de nem Ukrajna ellen egyesültek;
  • háború van, akár akarják, akár nem;
  • az ukránok látják a győzelmet, amelyhez három alapvető érzésre van szükség: a biztonság érzésére, érezni kell a korlátlan fejlődési lehetőségeket, valamint minden ukránnak úgy kell éreznie, hogy otthon van.

Ukrajna brit nagykövete a háborút korábban patthelyzetként jellemezte, megjegyzése ellentétben állt azzal a szemlélettel, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya nyilvánosan hangoztatott, és ez a hírek szerint nézeteltérést váltott ki a felek között - írja a lap. Valerij Zaluzsnij figyelmeztetett, hogy

Oroszország Ukrajna elleni háborúja "pozicionális" szakaszba lép, amelyet a "statikus és felőrlő harcok" jellemeznek, ami szerinte lehetővé teszi az oroszok számára, hogy helyreállítsák katonai erejüket.

A volt főparancsnok ezen felül úgy látja, a NATO-tagállamok haderői továbbra is "a koreai háborúból örökölt" biztonsági elvekre és fegyverekre támaszkodnak, amik már nem relevánsak a modern hadviselésben. Hangsúlyozta: nem lesz az 1953-as modell szerinti háború.

A frontvonal drónokkal és más pilóta nélküli rendszerekkel való majdnem teljes telítettsége tovább változtatta a hadviselés módját. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a modern hadviselés olyan új technológiákat hozott a csatatérre, mint a drónok és a mesterséges intelligencia. Hozzátette, nem lehetséges olyan mennyiségben rakétákat, repülőgépeket, hajókat gyártani, mint amit a modern hadviselés megkövetel, így ezek egyre kevésbé lesznek hatékonyak.

Címlapról ajánljuk
Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Hétfőn valószínűleg kisebb „földrengés” jön a világ kőolajpiacain, miután kitört az iráni háború, Amerikai és Izrael Iránt bombázza, Irán válaszul az összes közel-keleti országot, ráadásul a világ fő kőolaj-ütőerét, a Hormuzi- szorost is lezárta. Van olyan szakértő, aki szerint akár 100 dollár fölé is ugorhat a most 70 dollár körüli olajár.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Belépett a háborúba Irán szövetségese, amerikaiak haltak meg, európai ország ellen történt iráni támadás  - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Belépett a háborúba Irán szövetségese, amerikaiak haltak meg, európai ország ellen történt iráni támadás - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: két amerikai katona meghalt, ma reggel lezuhant egy F-15-ös egy barátitűz-incidens során. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Ciprust is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×