Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök Budapesten, a Virtu étteremben, ahol közös ebéden vettek részt 2024. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kínai elnöki látogatás tanulságai: "Magyarország a saját méreténél sokkal jelentősebb szerepet tud játszani"

Diplomáciai és gazdasági szempontból is nagy jelentőségű volt a kínai elnök Magyarországi látogatása ; mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

"Nagyon tipikus kínai módra történtek a dolgok" Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásakor Salát Gergely sinológus szerint. "A kínaiakkal az ügyek úgy folynak, hogy először az ember köt egy szándéknyilatkozatot, aztán abból lesz egy keretszerződés, aztán abból lesz egy konkrét szerződés, aztán abból lesznek még konkrétabb kivitelezési, végrehajtási megállapodások. Most is tulajdonképpen ez a 18 egyezmény, amelyet aláírtak, inkább ilyen szándéknyilatkozat-szerűségek, tehát itt nem arról van szó, hogy megállapodtak a felek abban, hogy mondjuk kínaiakkal közösen fogjuk fölépíteni a ferihegyi gyorsvasutat, hanem csak arról állapodtak meg, hogy megvan a szándék a két félben, hogy elkezdjünk közösen dolgozni azon, hogy esetleg majd közös építkezés legyen" – részletezte Salát Gergely.

Szerinte egy-két nagyon konkrét kivétellel a megállapodásnak a zöme ilyen, "de ez természetes, a kínaiak így működnek".

"Egyetlen kivétel van a megállapodások között, ez pedig a kapcsolatoknak a magasabb szintre emelése. Ez a minden körülmények közötti stratégiai partnerség a kínai diplomáciai hierarchiában a második legszorosabb kapcsolatot jelenti. Az első kategóriába egyébként csak Oroszország tartozik, tehát itt tulajdonképpen előrelépett Kína számára Magyarország a diplomáciai kapcsolatok minősége vagy a barátságossága szempontjából felállított hierarchiában" – húzta alá Salát Gergely.

Hogy Kínának miért volt fontos ez az egész, arról azt mondta,

Magyarország "a legkínabarátabb EU-tagállam".

Márpedig Kína számára nagyon fontos az Európai Unió. A kínai gazdaság eleve komoly problémákkal küzd, de az európai piac egyébként is még mindig Kína egyik legfontosabb piaca, ha már nem is a legfontosabb, mint évtizedeken keresztül volt.

"Pekingnek nagyon fontos, hogy az EU-ban legyenek olyan erők, amelyek egy általánosságban elhidegülő kapcsolatban, nagyon negatív környezetben továbbra is azon dolgoznak, hogy a kínai–európai kapcsolatok jók maradjanak, az üzlet, az együttműködés folytatódjon. Ebben Magyarország a saját méreténél sokkal jelentősebb szerepet tud játszani" – mondta Salát Gergely.

Arról is beszélt, hogy nem lehet megakadályozni az európai–kínai kapcsolatok romlását, de lehet terelgetni a kínaiaknak kedvező irányba, és ennek politikai előnye van.

"Mi Kína számára EU-tagállamként vagyunk érdekesek, fontosak, jelentősek. Emiatt is minket választott a Covid utáni első európai útja egyik célállomásának, valószínűleg emiatt is emeltek minket magasabbra a diplomáciai hierarchiában. De nemcsak a politika miatt, a kínai kereskedő nép, és azért itt a gazdasági lehetőségek is jelentősek" – érvelt amellett, hogy fontos tényező hazánk EU-tagállam volta.

Szerinte ha véletlenül kitörne egy teljes körű európai–kínai kereskedelmi háború büntetővámokkal, szankciókkal, embargókkal, amire azért van esély, akkor is, ha egy kínai cég nálunk fektet be, akkor az itt gyártott termék már európainak számít, nem lehet egyszerű büntetővámokkal az Európai Unió kapuin kívül tartani. Ezért is fontos szerinte Magyarország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×