Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök Budapesten, a Virtu étteremben, ahol közös ebéden vettek részt 2024. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kínai elnöki látogatás tanulságai: "Magyarország a saját méreténél sokkal jelentősebb szerepet tud játszani"

Diplomáciai és gazdasági szempontból is nagy jelentőségű volt a kínai elnök Magyarországi látogatása ; mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

"Nagyon tipikus kínai módra történtek a dolgok" Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásakor Salát Gergely sinológus szerint. "A kínaiakkal az ügyek úgy folynak, hogy először az ember köt egy szándéknyilatkozatot, aztán abból lesz egy keretszerződés, aztán abból lesz egy konkrét szerződés, aztán abból lesznek még konkrétabb kivitelezési, végrehajtási megállapodások. Most is tulajdonképpen ez a 18 egyezmény, amelyet aláírtak, inkább ilyen szándéknyilatkozat-szerűségek, tehát itt nem arról van szó, hogy megállapodtak a felek abban, hogy mondjuk kínaiakkal közösen fogjuk fölépíteni a ferihegyi gyorsvasutat, hanem csak arról állapodtak meg, hogy megvan a szándék a két félben, hogy elkezdjünk közösen dolgozni azon, hogy esetleg majd közös építkezés legyen" – részletezte Salát Gergely.

Szerinte egy-két nagyon konkrét kivétellel a megállapodásnak a zöme ilyen, "de ez természetes, a kínaiak így működnek".

"Egyetlen kivétel van a megállapodások között, ez pedig a kapcsolatoknak a magasabb szintre emelése. Ez a minden körülmények közötti stratégiai partnerség a kínai diplomáciai hierarchiában a második legszorosabb kapcsolatot jelenti. Az első kategóriába egyébként csak Oroszország tartozik, tehát itt tulajdonképpen előrelépett Kína számára Magyarország a diplomáciai kapcsolatok minősége vagy a barátságossága szempontjából felállított hierarchiában" – húzta alá Salát Gergely.

Hogy Kínának miért volt fontos ez az egész, arról azt mondta,

Magyarország "a legkínabarátabb EU-tagállam".

Márpedig Kína számára nagyon fontos az Európai Unió. A kínai gazdaság eleve komoly problémákkal küzd, de az európai piac egyébként is még mindig Kína egyik legfontosabb piaca, ha már nem is a legfontosabb, mint évtizedeken keresztül volt.

"Pekingnek nagyon fontos, hogy az EU-ban legyenek olyan erők, amelyek egy általánosságban elhidegülő kapcsolatban, nagyon negatív környezetben továbbra is azon dolgoznak, hogy a kínai–európai kapcsolatok jók maradjanak, az üzlet, az együttműködés folytatódjon. Ebben Magyarország a saját méreténél sokkal jelentősebb szerepet tud játszani" – mondta Salát Gergely.

Arról is beszélt, hogy nem lehet megakadályozni az európai–kínai kapcsolatok romlását, de lehet terelgetni a kínaiaknak kedvező irányba, és ennek politikai előnye van.

"Mi Kína számára EU-tagállamként vagyunk érdekesek, fontosak, jelentősek. Emiatt is minket választott a Covid utáni első európai útja egyik célállomásának, valószínűleg emiatt is emeltek minket magasabbra a diplomáciai hierarchiában. De nemcsak a politika miatt, a kínai kereskedő nép, és azért itt a gazdasági lehetőségek is jelentősek" – érvelt amellett, hogy fontos tényező hazánk EU-tagállam volta.

Szerinte ha véletlenül kitörne egy teljes körű európai–kínai kereskedelmi háború büntetővámokkal, szankciókkal, embargókkal, amire azért van esély, akkor is, ha egy kínai cég nálunk fektet be, akkor az itt gyártott termék már európainak számít, nem lehet egyszerű büntetővámokkal az Európai Unió kapuin kívül tartani. Ezért is fontos szerinte Magyarország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×