eur:
411.27
usd:
392.22
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádiónak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) brüsszeli képviseleti irodájában az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása idején 2023. június 30-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor Brüsszelben péntek reggel: nyolc órán keresztül próbáltam őket meggyőzni

"Nem akartam Magyarország lelkiismeretére venni egy ilyen rossz döntést" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádióban arról, hogy miért vonult ki az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről szóló szavazás előtt a brüsszeli ülésteremből. Az 50 milliárd eurós ukrajnai segítségnyújtással kapcsolatban úgy fogalmazott, vétózni kellett.

Orbán Viktor pénteken a brüsszeli közmédia-stúdióban adott hosszabb interjút a budapesti Kossuth rádiónak.

Mint ismert, 26 uniós állam- és kormányfő úgy döntött csütörtökön - a magyar kormányfő nélkül -, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával.

"Nyolc órán keresztül próbáltam őket meggyőzni, hogy ezt ne csinálják, de nem lehetett. Azt magyaráztam, hogy rosszul segíteni rosszabb, mint ha segítenénk. Kettő komoly érvük volt: ők 26-an voltak, én meg egyedül.

A döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, mert a végső szót a nemzeti parlamenteknek kell meghozni, tehát ha a magyarok nem akarják Ukrajna uniós tagságát, a magyar parlament majd leszavazza.

Nem akartam Magyarország lelkiismeretére venni egy ilyen rossz döntést" - indokolta a magyar miniszterelnök, hogy miért hagyta el a termet a szavazás előtt.

Az 50 milliárd eurós rendkívüli ukrajnai segítségnyújtással kapcsolatban úgy fogalmazott, nem volt más változás, vétózni kellett.

Jelezte, ha máskor olyan döntések lesznek - például agrárügyben -, Magyarország be fogja húzni a kéziféket, rossz döntések az unióban márpedig vannak, akár a migráció ügyében, akár a 2008-as pénzügyi válság után vagy a háborús szankciók terén.

Ukrajna pénzügyi támogatásának tervéről bővebben szólva azt mondta, hosszú listája van arról, hogy ez miért nem jó ötlet, de ehhez hitelt kell felvenni, amit alapból nem támogat.

"Az unió nem gazdálkodhat úgy, hogy hitelt vesz fel. Egyszer történt ilyen, rosszul is jártunk" - idézte fel.

Ukrajnában ráadásul "fegyverszünet kellene meg béketárgyalások", nem pedig a háború pénzelése, a "magyarok pénzét pedig nem szabad odaadni a háború folytatására".

Arról is beszélt, hogy az elkölteni tervezett pénz 90 százaléka amerikai cégeknél landolna.

Uniós pénzek

Az uniós pénzekről szóló, Magyarországnak kedvező döntést úgy kommentálta: jobb későn, mint soha, "az a pénz jár nekünk".

Hogy a pénz mihez járulhat hozzá, arra is válaszolt, de először is leszögezte:

a magyar gazdaság uniós pénz nélkül is működik

a nehézségek ellenére, az infláció 5-6 százalékos lesz jövőre, és a növekedés is az egyik legmagasabb lesz az unióban, az érkező pénz elől viszont "nem futunk el", de nem szabad úgy táncolni, ahogy ők fütyülnek, a brüsszeli viszonyokat jövő nyáron az EP-választások alkalmával meg kell változtatni.

Arról pedig, hogy a 10 milliárd feloldott euróból mennyi jut tanárbéremelésre és mennyi másra, később kell dönteni még.

"Most lesz két hónap, mire újra összejövünk. Meg kell beszélni, hogy mennyi forrás érkezett, mi van a többivel; Magyarországnak remek alkalom lesz arra, hogy világossá tegye, meg kell kapnia, ami neki jár" - szögezte le.

Szuverenitásvédelmi törvény

Kedden a magyar parlament elfogadta a szuverenitásvédelmi törvény elemeit, erről is beszélt.

"A legnagyobb kincs minden ország esetében a saját függetlensége. Szerintem

a magyar rendszer erős, izmos lábakon áll. De az derült ki a 2022-es választások alkalmával, hogy a lábak mellett van még hely,

az egerek bejönnek, a dollárok begurulnak, a szuverenitásvédelmi törvény azért jött létre, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő. A kiskapuk bezárulnak. Nem fair, hogy a médián keresztül külföldi pénzekkel befolyásolják a magyarok véleményét" - ecsetelte Orbán Viktor.

A törvény kritikusai szerinte azok, akik külföldi pénzből élnek, "zsoldban állnak", "elárulják saját magukat".

"Aki eddig külföldről kapott pénz, azok panaszkodnak, ez nyilvánvaló" - tette hozzá.

Ennek ellenére Magyarországnak szerinte mégsem a blokkosodásban kell részt vennie, "azért tudunk a méretünkhöz képest jobban élni, mert az egész világpiacra termelünk" - mondta.

Nemzeti konzultáció

Hogy mi szükség van a szuverenitásvédelem mentén nemzeti konzultációra, arról is szólt: azt mondta, az emberek véleménye mentén kell meghozni a törvényeket.

"Én a magyar emberek véleményét képviselem, hogy a baloldal kinek a zsoldjában áll, azzal én nem tudok mit kezdeni. A szavazóik véleményét is ismerjük, de ők kevesebben vannak. A kormány részt vesz egy gondolatcserében, és a végén kialakul egy álláspont. A végén minden fontos kérdésben a magyar emberek véleménye mentén születik döntés, így lesz ez Ukrajna uniós tagsága mentén is" - ígérte a miniszterelnök a közmédia brüsszeli stúdiójában.

Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×