eur:
404.94
usd:
375.42
bux:
76591.21
2024. november 7. csütörtök Rezső
Kislány dob be szavazólapot a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Lengyel választás: szavazatról szavazatra olvadt a PiS előnye

A részeredmények szerint győzött ugyan a Jaroslaw Kaczynski vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság, ami 8 éve van hatalmon, de a pártnak nem lesz meg a többsége. A hivatalos végeredmény ismertetése kedden várható.

A szavazatok 98 százalékos feldolgozottságnál továbbra is vezetetett, a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt és szövetségesei alkotta konzervatív koalíció, igaz a reggel elindult eredményközlés alatt folyamatosan csökken a támogatottsága, kihívója a Polgári Koalíció pedig közelít hozzá.

Hétfő este 10 óra előtt percekkel a parlamenti bejutási küszöböt átlépő pártok az alábbiak voltak:

  • PiS: 35,86 százalék,
  • Polgári Koalíció (KO): 30,28 százalék,
  • Harmadik Út (TD): 14,43 százalék,
  • Új Baloldal (Lewica): 8,51 százalék,
  • Konföderáció: 7,15 százalék.

A fentiek alapján a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság 196, a KO 158, a Harmadik Út 61,
az Új Baloldal 30, a Konföderáció pedig 15 mandátumra számíthat.

(A többségi kormányzáshoz 231+1 mandátumra van szükség.)

A PKW szerint a végeredmény ismertetése keddre várható.

A szavazás alapján az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg.

Bár az alkotmánynak és a hagyományoknak megfelelően Andrzej Duda elnök valószínűleg a PiS-nek ad előbb kormányalakítási megbízást, inkább az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusknak lehet esélye arra, hogy többséget hozzon össze maga mögött, és térhet vissza a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén.

A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos.

A lengyel politika lehetséges forgatókönyveiről szól a következő beszélgetés:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×