Infostart.hu
eur:
390.02
usd:
335.93
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Szavazó a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Megvan a lengyel választás végeredménye

A Lengyelországban jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,38 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak pedig 30,70 százalékos a vasárnapi parlamenti választásokon szerzett támogatottsága az országos választási bizottság honlapján olvasható eredmény szerint.

A szavazatok 100 százalékos feldolgozottságán alapuló eredményeket az országos választási bizottság (PKW) honlapján ismertették.

A harmadik helyen a szavazatok 14,40 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) végzett.

Átlépte még a parlamenti bejutási küszöböt a voksok 8,61 százalékával az Új Baloldal (Nowa Lewica), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is, amely 7,16 százalékon áll.

A PKW várhatóan kedden közli a hivatalos végeredményeket, amelyek alapján megosztják majd a mandátumokat a 460 fős alsóházban (szejm). Andrzej Duda elnök múlt héten megerősítette: az eddigi lengyel parlamenti választási szokásjognak megfelelően, a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. Hétfő délutáni, Rómában megtartott sajtóértekezletén az elnök hangsúlyozta: "nyugodtan kell kivárni" a választási eredményeket. Aláhúzta: "a lengyelországi demokrácia stabil".

A tvp.info mandátumbecslése alapján

a kormánypártnak 196, az ellenzék vezető erejének 158 képviselője lesz a Szejmben.

A koalícióra potenciálisan képes ellenzéki pártok 249 mandátumot szereztek, ami elegendő lenne a kormányalakításhoz, mert a 231 képviselő kell a többséghez.

A szavazás keretében a felsőház (szenátus) 100 tagját is megválasztották. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választották. Az ellenzéknek 67, a PiS pártnak 33 mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint.

A 74 százalékos részvételi arány rekord magas volt az 1989 utáni választások történetében.

Érvénytelen lett a parlamenti választásokkal egy időben szervezett népszavazás eredménye. A referendum akkor lett volna érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vett volna részt rajta, a részvételi arány azonban 41 százalékos lett.

Címlapról ajánljuk
Feltartóztathatatlan az AfD  – már Németország nyugati felében is

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×