Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Ukrán gabona. Anton Petrus/Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Moszkva a határidő lejárta előtt bejelentette, amitől mindenki tartott, meg is lódult a gabonapiac

Oroszország hétfőn, órákkal a megállapodás lejárta előtt közölte, hogy felfüggesztette a kulcsfontosságú ukrán gabonafélék globális piacokra történő szállítására szolgáló humanitárius folyosó biztosítását.

"A gabonaüzlet a mai nappal megszűnt" - idézte a Kreml által órákkal a határidő lejárta előtt kiadott közleményt a CNBC.

Az eredetileg 2022 júliusában megkötött, az ENSZ közvetítésével létrejött fekete-tengeri megállapodást már többször meghosszabbították. Először 120 nappal tolták ki a határidőt, de aztán orosz követelésre márciusban és májusban már csak 60 napos határidő volt lehetséges.

A kezdeményezést a globális élelmiszerválság enyhítésére hozták létre, miután Moszkva háborút indított a - szintén kulcsfontosságú gabonaexportőr - szomszédos Ukrajna ellen.

A mostani megállapodás érvényessége hétfőn, isztambuli idő szerint éjfélkor járt volna le.

Oroszország elégedetlensége egyre nőtt a saját gabona- és műtrágyaexportját korlátozónak vélt előírások miatt, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök még hétvégén is elismételte, hogy álláspontjuk szerint nem teljesült az a feltétel, miszerint a gabona a rászoruló országokba kerüljön, többek között Afrikába. További orosz követelés, hogy az orosz mezőgazdasági szektor pénzügyeit kezelő Rosszelhozbank újra bekapcsolódhasson a globális fizetési rendszerbe, a SWIFT-be.

"A fekete-tengeri megállapodások ma érvényüket vesztik. Ahogy az Orosz Föderáció elnöke korábban mondta, a határidő július 17-e: sajnos a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét eddig nem hajtották végre. Ezért annak hatálya megszűik" - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség által hétfőn közölt közleményében.

A búza ára a hír hatására 3,5 százalékkal ugrott meg.

Moszkva hivatalosan értesítette Ankarát, Kijevet és az ENSZ titkárságát is, hogy ellenzi a kezdeményezés meghosszabbítását - idézte a TASZSZ Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőt a hírügynökség Telegram-posztjában.

Peszkov elmondta, hogy Moszkva szándékát gabonaügyben még a Krími hídon történt robbanás előtt közölték. A robbanás a jelentések szerint két halálos áldozatot követelt, hatására leállt a híd forgalma. Az esetet az oroszok által támogatott tisztviselők "terrortámadásnak" nevezték és Ukrajnát okolták érte.

A gabonapaktum lehetővé tette élelmiszer- és műtrágyaszállítmányok, köztük az ammónia exportját három ukrán fekete-tengeri kikötőből. A teherhajók a megállapodás szerinti humanitárius folyosón keresztül Isztambulba, a tárgyalásokat segítő Törökország egyik legforgalmasabb kikötőjébe juthattak el.

"Oroszország azt szeretné elhitetni, hogy kénytelen véget vetni egy olyan megállapodásnak, amelyből valójában hasznot húz - egy olyan megállapodásnak, amelynek célja, hogy enyhítse a választott háborúja néhány globális következményét"

- mondta július 13-án Michael Carpenter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet amerikai nagykövete.

Becslések szerint eddig több mint 32 millió tonna gabona és élelmiszer jutott el a globális piacokra a megállapodás eredményeként.

Az utolsó gabonaszállító hajó vasárnap reggel hagyta el Ukrajna fekete-tengeri kikötőjét.

Ukrajna mindeddig nem reagált a kölcsönös megállapodás felfüggesztésére.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×