Infostart.hu
eur:
359.07
usd:
305.51
bux:
136402.99
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Nyitókép: Mischa Keijser/Getty Images

Oroszország is felpörgette az LNG-szállítást

Nem tétlenkedik, miközben az USA is épp bővíti európai LNG-szállításait a készülő új, Oroszország elleni uniós szankciós csomag árnyékában.

Februárban megduplázódott Kína cseppfolyósítottföldgáz-importja Oroszországból az egy évvel korábbihoz képest a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyülése jeleként - tudósított az MTI. A Kínai Vámügyi Főigazgatóság adatai szerint februárban Kína Oroszországból származó LNG-behozatalának mennyisége 2,2-szeresére nőtt az előző évhez képest, míg értékben kifejezve a behozatal 2,7-szeresére, mintegy 300 millió dollárra emelkedett.

Kína Oroszország legnagyobb energiaimportőre. Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin február 4-i csúcstalálkozóján Moszkva új megállapodást javasolt Peking földgázzal való ellátására.

Az ukrajnai orosz invázió óta a nyugati országok az orosz olajtól, széntől és földgáztól való függőségük csökkentése érdekében felülvizsgálják az Oroszországgal kötött energiaügyi megállapodásaikat. A hónap elején viszont Zhao Lijian külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak megerősítette, hogy Kína továbbra is hajlandó nyersolajat és földgázt vásárolni Oroszországtól, mivel a két szomszéd "hagyományosan jó energetikai együttműködést ápol".

Növekvő LNG-részarány, magas áron

Miközben egyes uniós országok jelenleg is az Oroszországból történő európai gázszállítások csökkentése mellett lobbiznak az orosz háborús szankciók kapcsán, az Egyesült Államok épp sarkig tárta az ajtót az Európába irányuló LNG-szállítások előtt. A közelmúltban kiadott engedély értelmében nagyobb mennyiségben és több országba szállíthatnak amerikai cégek cseppfolyósított földgázt.

Portugália be is jelentkezett, az ország szerint Sines nevű kikötője ugyanis "új kapuja" lehet az Európába érkező LNG-szállítmányoknak, amelyek többek között Nigériából, Trinidad és Tobagóból vagy az Egyesült Államokból érkeznek.

Az európai LNG-szállítások bővítése régóta téma, de a magyar kormány többször kifejtette, hogy nem tartja sem elég olcsónak, sem elég megbízhatónak a szállításokat. Inkább az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszállítási szerződésben látja az ellátásbiztonság fő garanciáját, és többször is leszögezte, hogy nem támogat semmilyen, az orosz olaj- és gázszállítást szankcionáló uniós döntést.

A magyar LNG-ügyben kivétel a horvátországi Krk-szigeten lévő cseppfolyósgáz-terminál, ahonnan Orbán Viktor szerint ugyan vásárolunk cseppfolyósított földgázt, de annak a mennyisége nem elegendő és mindig drágább, mint az orosz gáz.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári földgázpiaci jelentése szerint az év első hónapjában csökkentek az Európába irányuló orosz földgázszállítások, ezt azonban a megemelkedő LNG-szállítmányok teljes mértékben ellensúlyozták. Ám ennek magas ára volt:

a megelőző hónapokban fizetett magas felárak hatására érkezett januárban két és félszer annyi cseppfolyósított földgáz az európai piacokra, mint egy évvel korábban.

Mindez számokban: januárban az Európába érkező vezetékes és cseppfolyósítottföldgáz-források (LNG) volumene 393 terawattóra (TWh) volt, az előző évit 38 TWh-val, az előző havit 23 TWh-val haladta meg. Időközben januárban - decemberhez képest - az Északi Áramlaton keresztül 6 százalékkal, a Jamal vezetéken 71 százalékkal, a Török Áramlaton 21 százalékkal, Ukrajnán keresztül pedig 54 százalékkal csökkent az orosz földgázszállítás.

A Portfolio korábban megjegyezte, hogy a januárra felpörgött szállításokkal mind az amerikaiak, mind a katariak, mind a norvégok (a három legfőbb LNG-szállító) elérték a szállítási teljesítményük felső határát. Egy-két éves távon egyszerűen érdemben nem tudnak több LNG-t szállítani Európába, mert újabb beruházások kellenek, ráadásul nemcsak a küldő, hanem a fogadó országokban, illetve a kontinens belső szállítási kapacitásaiban is.

Az LNG-ért való harc egyébként többször megjárta a magyar sajtót is még 2021 decemberében, amikor is az volt a téma, hogy Ázsiából térítenek el LNG-szállítmányokat az akkor még az áramszünettől tartó európai országok.

A német függetlenedés kulcsa lehet

Hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Németország és a világ legnagyobb földgázkitermelői közé tartozó Katar, amely hozzájárul Németország "Putyin-mentes" energiaellátásának kiépítéséhez - jelentette be a német gazdasági és klímavédelmi miniszter a minap Dohában. Robert Habeck derűlátóan nyilatkozott: szavai szerint a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez.

Habeck úgy látja, Németország akár már az idén felhagyhat az orosz szén és kőolaj felhasználásával.

A Zöldek politikusa arról is beszélt korábban, hogy bár Németországban nincs kiépítve a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra, de ezen is "teljes erővel" dolgoznak. Kifejtette, hogy egy LNG-terminál kiépítése a tervezéssel, engedélyeztetéssel és az építkezéssel általában öt évig tart, ha nem jönnek közbe nehézségek, de az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hirtelen megváltozott helyzetben máris vannak befektetők, akik "készen állnak arra, hogy kockázatot vállaljanak, és azonnal belevágjanak" a beruházásba.

Lengyelország az év végéig válhatna le a remények szerint

Átvenné a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat a PGNiG lengyel állami gázszolgálatót a lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által múlt héten feltételesen kiadott engedély értelmében. A fúzióról szóló tájékoztatón az MTI híre szerint Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettes, kincstárügyi miniszter megerősítette: Lengyelország az év végéig teljesen függetlenedik az orosz földgázszállításoktól. Ezt elmondása szerint lehetővé teszi

  • az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba juttató Baltic Pipe-vezeték októberre tervezett üzembe helyezése, valamint
  • a balti-tengeri Swinoujsciében működő, egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kikötő bővítését.

Utóbbi projekt szerepel a napokban bejelentett lengyel, "Putyin-ellenes védőpajzsként" emlegetett intézkedéscsomagban: a kormányzat 3 milliárd zlotyval emeli a Gaz-System lengyel gázvezeték-üzemeltető vállalat alaptőkéjét. Ez a cég működteti swinoujsciei LNG-kikötőt és üzemelteti lengyel részről a Baltic Pipe-vezetéket.

Az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője, Pletser Tamás a napokban arról beszélt az InfoRádióban, hogy Katar lehet az egyik útvonal a kieső orosz szállítások pótlására, de ez nem jelent rövidtávon megoldást, ugyanis az évi 77 millió tonnás katari cseppfolyósföldgáz-exportnak jelentős része kétoldalú szerződésekkel már le van kötve. Másrészt Németországnak jelenleg nincsen LNG-terminálja, ezt a tervek szerint 2-3 éven belül ki akarja építeni. Az elemző szerint inkább a 2026 utáni időszakról lehetett szó a német és a katari fél közötti tárgyaláson. 2026-tól kezdve ugyanis Katar 77 millió tonnáról 110 millió tonnára szeretné növelni a cseppfolyósföldgáz-termelését és -exportját, ezt a többletet kívánja megvenni Németország.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Megszólaltak a szakértők: erős beavatkozásra van szükség az EKR-piacon

Megszólaltak a szakértők: erős beavatkozásra van szükség az EKR-piacon

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) piaca 2023-ban visszaesett, majd a 2025-ös szabályozási változások nyomán új kihívásokkal szembesültek a szereplők: az ipari energiahatékonysági megtakarítások elértéktelenedtek, a lakossági aukciós árak a kívánatosnál magasabbra emelkedtek, a kereslet-kínálati egyensúly pedig felborult. Szakértők szerint a rendszer politikai eszközzé vált, ami súlyos piaci torzulásokhoz vezetett. A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az energiahatékonyság fontos szakpolitikai cél, azonban a rendszer kiszámíthatóságát, átláthatóságát és a visszamenőleges jogszabályalkotás megszüntetését sürgetik.  Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×