eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
The liquefied natural gas (LNG) tanker Sohshu Maru approaches Jera Co.s Futtsu Thermal Power Station, unseen, in Futtsu, Chiba Prefecture, Japan, on Friday, Dec. 17, 2021. North Asia spot LNG prices hovered near $40/mmbtu, with buyers in the region satisfied by inventory levels heading into winter, while European prices traded at a premium to Asian values for a third day. Photographer: Kiyoshi Ota/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Kiyoshi Ota/Bloomberg via Getty Images

Ázsiából térítenek el LNG-szállítmányokat az áramszünettől tartó európaiak

Európában ismét rekordmagasságba szökött a földgáz ára, ennek nyomán eredetileg Ázsiába tartó, cseppfolyósított gázt szállító hajókat irányítottak át a kontinensre. Mindez azért történik, mert egyes európai fogyasztók hajlandók jóval többet fizetni, mint az eredeti ügyfelek.

A Földközi-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladva már India déli csücskénél voltak az amerikai földgázt szállító furcsa kinézetű LNG-tankerek, amikor a kapitányok megkapták az utasítást: forduljanak meg, az új úti cél Európa.

Az ok: a megugrott európai kereslet és az ennek nyomán égbe szökött árak miatt a kontinens több ellátója hajlandó volt rálicitálni az ázsiai vevőkre. Így a hatalmas gömbtartályokban szállított, szuperhűtött cseppfolyósított gáz európai erőművekben termelhet áramot. De nemcsak amerikai, hanem egy évtized után először ausztrál LNG-t szállító hajók is európai kikötőkbe tartanak.

Egy másik tényező az, hogy

Ázsia már feltöltötte gáztárolóit, így könnyebben el tudja engedni a neki szánt rakományokat.

Kedden az európai földgázár 23 százalékkal ugrott meg – és elérte az 1800 dollárt ezer köbméterenként – azt követően, hogy az orosz Gazprom leállította a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül, a Jamal Európa vezetéken történtő gázszállítást Németországba. A Rosbalt.ru független portál a TASZSZ-ra hivatkozva azt írta, hogy a saját anyagi érdekeivel szembemenő cég januárra csak a vezeték kapacitásainak 21 százalékát kötötte le európai szállításra.

Az előzmény az volt, hogy Németország elkezdte fékezni a számára a tervek szerint földgázt szállító Északi Áramlat-2 orosz vezeték engedélyezését. A nyugati szövetségesek a vezeték ellehetlenítésével akarják büntetni Moszkvát az ukrán határon kialakult feszültség miatt, de közben azzal is vádolják, hogy nem hajlandó a szerződéses mennyiségen felül földgázt szállítani Európának.

Az orosz hatóságok által „idegen ügynöknek” minősített Rosbaltnak nyilatkozó szakértők szerint Moszkva enyhén szólva nyomást próbál gyakorolni, hogy a németek gyorsan engedélyezzék az Észak Áramlat-2 – és így az ukrán tranzitútvonalat elkerülő – vezeték megnyitását, de ez a visszájára sülhet el. Igor Ejdman szociológus, a putyini politika kutatója (és amúgy a meggyilkolt ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov unokatestvére) például „zsarolásnak” nevezte ezt, és azt mondta: Németország és mások még inkább az amerikai és ázsiai LNG felé fordulhatnak. Alekszej Makarkin politológus szerint a németek jogi fogásokkal húzzák az időt, erre az oroszok azzal válaszolnak, hogy nem adnak extra gázt. De ez szerinte is nyomásgyakorlás és az európaiak szerinte is más forrásokat kereshetnek.

A helyzet nyomán egy megawattóra áram ára immár 180 euró felett volt – írta a Financial Times. „Európa rálicitált Ázsiára, hogy elkerülje az áramszüneteket” – tette hozzá a Goldman Sachs bank elemzője.

Ágazati elemzők elmondták, hogy az európai kikötök 15-20 cseppfolyósítottgáz-szállítmányra számítanak a napokban. Ezek nélkül

a téli időjárás alakulásától függően súlyos helyzet alakulhat ki

– mondták.

Európában az év eleje óta hatszorosára drágult a földgáz – Nagy-Britanniában ennek nyomán több mint 20 gázszolgáltató ment csődbe, a lakossággal pedig közölték: a hatóságok megemelik a gázárplafont, lehetővé tévé a számlák további drágulását.

Az energiaügyekkel foglalkozó worldoil.com portál közben megjegyezte: az európai árak olyan magasak, hogy egyes ázsiai vevők továbbexportálhatják a kontinensre azt a földgázt, amit maguknak vásároltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×