eur:
393.83
usd:
365.63
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Oil Or Gas Transportation With Blue Gas Or Pipe Line Valves On Soil And Sunrise Background
Nyitókép: onurdongel/Getty Images

Több javaslat is felmerült az esetleges orosz energiaszankciókkal kapcsolatban

A lengyelek és a balti államok is erősen szorgalmazzák az oroszok elleni olajembargót, ami a csütörtök-pénteki EU-csúcson is téma lesz. Emellett azonban több más javaslatot is ismertethetnek – értesült a Reuters és a Politico.

A Portfolio beszámolója szerint az ötödik szankciós csomag várhatóan akkor élesedne, ha az oroszok vegyi fegyvert vetnének be Ukrajnában, vagy Kijevet hevesen bombázni kezdenék, tehát kezd körvonalazódni, hogy a szankciós szigorításnak mi lenne az előfeltétele.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már meglépte, hogy az orosz olajat embargó alá vonta. A Portfolio szerint az orosz rezsim elleni jóval keményebb fellépést az jelentené, ha a gáz helyett az olajra vonatkozna szankció, hiszen háromszor annyi bevétele van az orosz kormánynak naponta olajból, mint gázból. A gond az, hogy egyes uniós tagállamok, mint például Németország, Magyarország vagy Bulgária, erősen ki van téve az orosz energiahordozóknak, és rövid távon a helyettesíthetőség erősen kérdéses. (Erről a hétfői külügyminiszteri csúcs után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt és elmondta, hogy ilyen, csak az olajra vonatkozó szankciót sem támogat Magyarország.) A tagállamok megosztottsága miatt tehát kérdéses az, hogy egyhangúan képesek lennének-e az orosz energiahordozókra, akár elsődlegesen az olajbehozatalra szankciót kiróni, vagy sem.

Az MTI beszámolója szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követő sajtóértekezleten újságírói kérdésre elmondta:

a brüsszeli csütörtöki uniós csúcstalálkozón az lesz a fő lengyel követelés, hogy az egész Európai Unió "minél gyorsabban" mondjon le az orosz kőolajról, amely Moszkva fő bevételeit adja.

"Fontos a földgáz és a szén is, de a költségvetési bevételek szempontjából, amelyeket majd a háborúra szánnak, mégis kevésbé lényegesek" - jegyezte meg.

A Reuters információi arra utalnak, hogy a lengyeleket támogatják az olajembargó kérdésében a baltiak, köztük a litvánok. A francia soros elnökség is ugyanazt a logikát követi, mint a lengyel kormányfő: meg kell növelni Putyin számára a háború folytatásának árát, ezért tervezik az ötödik szankciós csomagot. Igaz, ezek a szankciók Európa számára is növelnék a költséget, jócskán tovább drágulnának az energiahordozók, és nagy kérdés, hogy egyáltalán jönnének-e még Oroszországból. A félelem ugyanis az, hogy ha az orosz olajat embargó alá vonnák az EU-ban, akkor erre válaszcsapásként az oroszok elzárnák a gázszállítást az egyik nagy európai gázvezetéken. Márpedig a gázimportban még nagyobb az EU függősége, és az kevésbé szállítható, helyettesíthető gyorsan más irányból. A magas gázárak, a háború elhúzódása pedig egyelőre visszatarthatja a tagállamokat a leapadt gáztárolók feltöltésétől.

Kiril Petkov bolgár kormányfő egy korábbi interjújában még azt vázolta, hogy ha uniós szankció alá vonnák az orosz olajat és gázt, akkor ő felmentést szeretne ez alól, mert annyira ki van téve az országa az orosz energiahordozóknak. Helyettese viszont a hét végén már azt jelentette be, hogy a 2022 végén lejáró orosz gázszerződést mégsem hosszabbítanák meg, hanem más alternatívák után néznek.

Március 9-én, az akkori EU-csúcs apropóján egyébként Orbán Viktor magyar kormányfő is azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ az orosz energiahordozóktól, így nem támogatja az azokra lebegtetett szankciókat.

Emlékeztetett arra, hogy az összes Magyarországra érkezett gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az üzemanyagot pedig olajból állítjuk elő, amelynek 64 százaléka Oroszországból érkezik. Akkoriban Németország is azt jelezte, hogy a jelenlegi erős függősége miatt nem támogatja ezt az irányt. Szijjártó Péter hétfőn megismételte: nem 1-2 évbe, hanem jóval több időbe telne függetlenedni az orosz energiaszállításoktól.

Egy másik fejleményre is érdemes figyelni: egy múlt heti közös spanyol-portugál közös javaslat 180 euró/MWh-ban maximalizálná a nagykereskedelmi áramárat egy kompenzációs mechanizmus segítségével és erről múlt pénteken tárgyaltak Rómában a görög vezetővel együtt négyesben. A Politico információi szerint itt már nemcsak az áram, hanem a gáz nagykereskedelmi árára is árplafon merült fel.

Egyelőre nagy kérdés, hogy ez mennyiben működőképes, mennyiben támogatja az Európai Bizottság, illetve a többi tagállam.

A Bloomberg információi szerint a Bizottság most készülő intézkedési csomagjában nem fogja támogatni a nagykereskedelmi árakba való belenyúlást,

hiszen többek között Németország, és az északi tagállamok sem támogatnak ilyen beavatkozást.

A testület szerint egyik lehetőségként olyan mechanizmus képzelhető el, hogy a nagykereskedelmi gáz- és árampiacon megadnak egy-egy referenciaárat, és ahhoz képest történne az egyes piaci szereplők kompenzálása, hogy a végső fogyasztói árakra hatást tudjanak gyakorolni. Emellett olyan intézkedésekre tesz javaslatot a testület a most csütörtök-pénteki EU-csúcson, hogy a gáztárolókat az őszi szezonra 90 százalékban fel kell tölteni akár közös uniós gázbeszerzésen keresztül, illetve szó lenne arról, hogy miféle mechanizmusokon keresztül lehessen enyhíteni a lakosság megugró rezsiköltségeit (voucherek, illetve részleges rezsiszámla fizetés), valamint hogyan lehessen támogatni a bajba jutott energiapiaci szereplőket.

Lapértesülések szerint a tervezett intézkedéscsomag része lehet az energiaszektorbeli "luxusprofit" megadóztatása, azaz a válságos időkben nagyon jól kereső szereplőktől források elvonása az ágazat más szereplőinek, vagy a végfogyasztóknak a megsegítésére.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×