eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sérült radarrendszerek és egyéb berendezések egy ukrán katonai létesítményben a délkelet-ukrajnai Mariupol városban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Szergej Gric

Oroszország: álhírek jönnek, sem tüzérségi, sem légicsapást nem mértünk Ukrajna városaira

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: "a többi az ukrán nép döntésének kérdése".

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a "megszállás" kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) "a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat" készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel.

A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása,

amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy

az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot "semmi sem fenyegeti".

közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok "népi milíciái" mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és "ellentámadásba" mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait.

Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.

Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztásaság" vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.

Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy rétesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

(A nyitóképen: Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott kép egy tüzérségi támadásban megrongálódott katonai épületről Kijevben 2022. február 24-én.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×