eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Janez Jansa szlovén miniszterelnök a szlovén EU-elnökség programját ismerteti az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. július 6-án. Szlovénia július 1-jén vette át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Portugáliától.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Christian Hartmann

Janez Jansa: mielőbbi EU-tagságot kell Ukrajnának kilátásba helyezni

A szlovén miniszterelnök kiemelte: a történelem sokszor bebizonyította már, hogy ott, ahol nem bővül az EU, valaki más fog terjeszkedni. "Most bátor döntésre van szükség" - fűzte hozzá.

Az Európai Uniónak (EU) kilátásba kell helyeznie Ukrajna mielőbbi teljes jogú tagságát - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő.

A gyors tagság reménye, amelyet az EU kínálhat Ukrajnának, Moldovának, Grúziának és a nyugat-balkáni országoknak, egy lehetséges, elérhető, reális politikai válasz, amelyre Európának és a világnak jelenleg szüksége van - mondta.

Jansa szerint

az Ukrajna elleni orosz támadás célja a kormány és az elnök leváltása, valamint egy oroszbarát bábkormány létrehozása.

A szlovén kormányfő erről beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek is csütörtökön reggel telefonon. A szlovén kormányfő kétnapos hivatalos látogatásra utazott volna Ukrajnába, a találkozót azonban egyelőre elhalasztották.

Jansa megjegyezte: függetlenül attól, mi fog történik az elkövetkező napokban Ukrajnában, az EU-ban és a NATO-ban még nem volt ilyen magas szintű elszántság a közös, agresszív akciókkal szembeni ellenállásra.

Úgy vélte: nem csekélységek az Oroszországgal szemben már elfogadott, illetve készülő szankciók. "Oroszország nukleáris szuperhatalom és regionális katonai hatalom, de nem gazdasági hatalom" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági szankciók szinte mindig mindkét oldalt érintik, de ezeknél a szankcióknál teljesen egyértelmű, hogy középtávon "Oroszország lesz a vesztese".

A megtorló és minden egyéb intézkedés az orosz vezetés "ésszerűtlen, fejetlen, agresszív politikája" ellen irányul, nem pedig az orosz nép ellen - fogalmazott. "Mindenki azt szeretné, ha az orosz nép olyan képviselőket választana a jövőben, akik nem veszélyeztetnek senkit" - húzta alá.

A miniszterelnök közölte: Szlovénia területén nincs közvetlen katonai konfliktusveszély, de kibertámadásokra van esély. Fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy egy ideig például nem lehet használni a mobiletelefonokat - mutatott rá.

Jelezte továbbá, hogy az Ukrajnában tartózkodó szlovén állampolgárok biztonságban vannak, és kapcsolatban állnak a kijevi szlovén nagykövetséggel. "Egyelőre nincs arról információnk, hogy valaki eltűnt vagy megsérült volna" - mondta.

Tömeges evakuálásra szerinte nem lesz szükség, de a menekültek befogadására felkészült Szlovénia.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×