Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Iszlamista szélsőséges tálibok a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet. Korábban Asraf Gáni afgán elnök elhagyta az országot.
Nyitókép: MTI/AP/Zabi Karimi

Amnesztiát hirdettek a tálibok

Afganisztánban a totális hatalmat megszerző tálib lázadók bejelentették, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre – jelentette az AFP hírügynökség.

"Általános amnesztiát hirdetünk mindenki számára, hogy teljes bizalommal élje tovább megszokott életét" – írták közleményükben.

Az AP hírügynökség úgy számolt be az amnesztia meghirdetéséről, hogy az mindenkinek szól az országban. Eszerint Enamullah Szamangani, az "Iszlám Emirátus kulturális bizottságának" egyik tagja az állami tévében tett bejelentést. Bátorította a nőket arra, hogy csatlakozzanak az "új kormányhoz". "Az Iszlám Emirátus nem akarja, hogy a nők áldozattá váljanak. A kormány felépítése még nem teljesen egyértelmű, de tapasztalataink alapján a vezetésnek teljesen iszlámnak kell lennie, és mindenkinek csatlakoznia kellene hozzá" – mondta.

A radikálisok egyik vezetője újságírók előtt kijelentette: Afganisztánban nyugalom uralkodik,

a tálib harcosok utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, és ne okozzanak károkat.

A bejelentés szerint a kormányalakítással pedig megvárják a külföldi csapatok teljes kivonását.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría) – írták hírügynökségek. Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását. Arra is emlékeztetnek, hogy a radikálisok kormányzása idején több bűncselekményt is kivégzéssel vagy végtaglevágással büntettek.

A tálib lázadók vasárnap hatoltak be Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták.

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×