Címke: afganisztán (489 cikk)

Pénteken Pakisztán támadást indított Afganisztán ellen. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója az InfoRádióban azt mondta, az iráni helyzettel szemben ebben az esetben nem a rezsimdöntés a cél, hanem „büntetőakciókat” hajtottak végre a pakisztániak. A konfliktus hátterében az áll, hogy Afganisztán és Pakisztán határán ugyanaz a népcsoport él, a pastu, a Pakisztáni Talibán nevű szervezet pedig nagyobb autónómiát akar Pakisztánban, amit az iszlámábádi kormány nem hajlandó megadni.

A pakisztáni védelmi miniszter nyílt háborúról beszél.

Havádzsa Ászif pakisztáni védelmi miniszter szerint immár „nyílt háború” folyik országa és Afganisztán között. Az egyébként atombombával is rendelkező Pakisztán péntek hajnalban légicsapást mért afgán területekre, robbanások voltak Kabulban, az afgán fővárosban is.

A Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint Afganisztán már kevésbé áll a nemzetközi közösség figyelmének középpontjában, ezért kevesebb negatív kritikát kap a tálib rezsim. Wagner Péter úgy látja, ennek a legutóbbi eleme a januárban megjelent új büntetőtörvénykönyv volt, amely a Nyugat számára sok érthetetlen rendelkezést vezetett be.

Új büntető törvénykönyv lépett érvénybe Afganisztánban. A kódex tág nyelvezetet használ, kiszélesítve a bírák és a tisztviselők döntési jogkörét, teret biztosítva egyebek mellett az önkényes letartóztatásoknak. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: társadalmi osztályok alapján sorolják be azt, hogy az adott bűnelkövető milyen büntetésre számíthat. Afganisztánban tilos a tánc és a táncnézés, a tálibellenes mozgalmak résztvevői pedig akár halálbüntetést is kaphatnak.

A menekültpolitika meghirdetett szigorításának jegyében Alexander Dobrindt azokat az afgánokat is távol tartaná, akiknek befogadására Németország korábban kötelezettséget vállalt.

A menekültpolitika szigorítását hirdette meg májusi hivatalba lépésekor a német kormány. Ez egyaránt vonatkozik a befogadásokra, illetve a kitoloncolásokra is, különös tekintettel az afganisztáni és a szíriai menekültekre.

Ismét lövöldözést jelentettek pénteken az Afganisztánt és Pakisztánt elválasztó határ menti térségből, a két ország egymást vádolja a harcok kirobbantásával, Kabul pedig hozzátette, hogy négy halálos áldozatról is tudni az afgán oldalon.

És nem csak 3204 elítélt örülhet.

Évekkel ezelőtt a korábbi Scholz-kormány vállalta, hogy Németország befogadja a tálib rezsim elől menekült, azóta Iszlámábádban rostokoló afgánokat. A Merz-kabinet az ígéretet kelletlenül "megörökölte", a belügyminiszter ugyanakkor pénzadományokkal igyekszik őket inkább hazaérésre bírni.

Legalább húszra nőtt az afganisztáni, 6,3-as erősségű földrengés halálos áldozatainak száma, amely hétfő hajnalban rázta meg a Közép- és Dél-Ázsia határán fekvő ország északi részét, két hónappal a közelmúlt legsúlyosabb földrengése után.

Megdöbbentő látvány fogadta a német külügyminisztert Szíriában. Johann Wadephul szerint aligha lehet számítani arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek egyhamar visszatérnének hazájukba. Afganisztánban más a helyzet, onnan inkább még mindig befogadásra várnak az emberek.

Büntetőjogilag nem vonható felelősségre, így pszichiátriai intézetbe kerül az az afgán férfi, aki januárban késsel támadt egy gyermekcsoportra a németországi Aschaffenburgban, és két embert megölt – döntött az ügyben illetékes aschaffenburgi törvényszék csütörtökön.

A biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár az InfoRádióban arról beszélt, hogy a két országban nincs belső stabilitás, a kormányzatoknak kevés a ráhatása a sokszor önállóan cselekvő csoportokra, de többek között épp emiatt nem valószínű, hogy a vasárnapi összecsapás nagyobb háborúvá fajul majd.

Vasárnap ismét fellángolt a konfliktus Pakisztán és Afganisztán között annak ellenére, hogy tűzszünet van érvényben a felek között.

A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze két százaléka tér vissza hazájába. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: léphetne ugyan az ügyben az EU, kicsi az esély erre.

Pakisztán és Afganisztán vasárnap azonnali tűzszünetről állapodott meg a Katarban folytatott tárgyalásokat követően, amelyek célja az volt, hogy tartós békét teremtsenek a két ország határán, miután az ott történt összecsapások több tucat halálos áldozatot követeltek.

A héten már másodszor csaptak össze a pakisztáni és az afgán erők egy távoli északnyugati határvidéken. A pakisztáni állami média azzal vádolta az afgán csapatokat, hogy „indokolatlanul nyitottak tüzet”.

Összecsapások törtek ki a hét végén az afganisztáni-pakisztáni határon, a tálib védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, a támadás megtorlás volt Pakisztán Kabul elleni légicsapásáért. Pakisztán válaszul lezárta két, Afganisztánnal határos átkelőjét.

A tálib vezetés korlátozó intézkedései következtében a hét elején megbénult a telekommunikáció és leállt az internet Afganisztánban. A humanitárius katasztrófa szélén álló közép-ázsiai országban ennek beláthatatlan következményei lehetnek.