Infostart.hu
eur:
361.96
usd:
316.16
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Sérült üzletek előtt helybeliek tálib fegyveresek és afgán kormányerők összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendőrparancsnoksággal.
Nyitókép: Abdulláh Szahil

Tálib nyilatkozat: megvárjuk, míg minden külföldi katona elhagyja az országot

Addig nem alakítanak kormányt. A főváros elhagyatott.

Afganisztánban nyugalom uralkodik, a tálib harcosok utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, és ne okozzanak károkat - hangoztatta hétfőn a radikálisok egyik vezetője az újságíróknak adott nyilatkozatában, amelyet több társa is megerősített.

A bejelentés szerint a kormányalakítással pedig megvárják a külföldi csapatok teljes kivonását.

Helyszíni beszámolók szerint Kabul belvárosa hétfő reggel jórészt elhagyatott volt, a sajtónak nyilatkozó emberek pedig a tálib fogadkozások ellenére aggodalmuknak adtak hangot a jövőt illetően. A dpa hírügynökség munkatársainak néhányan arról számoltak be, hogy sok rab megszökött a város egyik börtönéből, az embereket pedig arra intették, hogy zárkózzanak be.

"Afganisztánnak vége. Nekem is végem van" - idézett kabuli helyzetjelentésében a dpa egy afgán katonát.

A tálib lázadók vasárnap este hatoltak be Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták, vezetőik pedig azóta többször azt hangoztatták, hogy az országban nyugalom van.

Mohammed Naím, a radikálisok egyik szóvivője hangsúlyozta: nem akarnak nemzetközi elszigeteltségben kormányozni, és feszültségmentes kapcsolatokra törekszenek a külvilággal.

"Amit akartunk - országunk szabadságát és népünk függetlenségét - elértük. Nem engedjük senkinek, hogy földünket arra használja, hogy másokat megtámadjon, és mi sem akarunk ártani senkinek" - szögezte le Naím, aki egy esetleges újabb beavatkozás esélyével kapcsolatban azt mondta, szerinte a külföldi erők "nem ismétlik meg a kudarcukat".

Szuhail Sahín, egy másik tálib szóvivő a Twitteren szintén leszögezte: harcosaik nem léphetnek be magánházakba engedély nélkül, és kötelességük "megóvni az emberek életét, tulajdonát és becsületét".

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría) - írták hírügynökségek. Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását. Arra is emlékeztetnek, hogy a radikálisok kormányzása idején több bűncselekményt is kivégzéssel vagy végtaglevágással büntettek.

Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×