Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4+Ausztria csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2018. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A tüntetések után megszólalt a lengyel kormányfő

Reagált a beteg magzatok művi vetélését tiltó múlt heti alkotmánybírósági döntésre és az azt követő tüntetésekre.

A születés előtti diagnosztika és kezelés bővítését ígérte kedden Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Sajtóértekezletén közölte: az utóbbi években Lengyelországban bővítették a betegségek születés előtti diagnosztizálását, az ilyen vizsgálatok száma mára 40 százalékkal nőtt 2015-höz képest. Kilátásba helyezte: a minél hamarabbi esetleges prenatális gyógyítás céljából az összes várandós nőre kiterjesztik az eddig csak a komplikált terhességeknél, illetve a 35 évnél idősebb kismamáknál végzett diagnosztikát.

"Segíteni fogjuk a nőket, segíteni fogjuk a gyermekeket azért, hogy szabályosan fejlődhessenek az anyaméhben és majd normálisan élhessenek" - ígérte Morawiecki. A lengyel kormánypárt az alkotmánybírósági döntés csütörtöki kihirdetése után

bejelentette a fogyatékkal élő gyermekek gondozását támogató program bővítését is.

A kormányfő alapvetőnek nevezte a szabad döntéshez való jogot, egyúttal hozzáfűzte: az embernek először is élnie kell ahhoz, hogy a döntés szabadságával élhessen. "Aki nem él, nem élhet a szabad döntés jogával", ezért a szabad döntéshez való jognál fontosabb az élethez való jog - állapította meg.

Morawiecki rámutatott: az alkotmánybírósági döntés nem törölte a Lengyelországban 1993 óta érvényes abortusztilalom alóli két kivételt: ha a gyermek nemi erőszak következtében fogant, valamint ha az anya élete vagy egészsége forog veszélyben.

Az utóbbi kapcsán kijelentette: a nőket "nem szabad hősiességre kényszeríteni". Egyúttal aláhúzta: az alkotmánybírósági ítélet nem az ilyen, "sokakat nyugtalanító" helyzetekre vonatkozott.

Az alkotmánybírósági döntés után kirobbant, több napja tartó tüntetésekkel kapcsolatban a kormányfő feltette a kérdést:

vajon a vita a Down-szindrómás gyermekek életjogát érinti-e vagy az abortuszhoz való korlátlan hozzáférés a célja?

Ezzel Morawiecki arra utalt, hogy a tüntetők gyakran a terhességmegszakítás teljeskörű liberalizációját követelik. Közben az abortusztilalom alóli harmadik, alkotmányellenesnek minősített kivétel alapján a leggyakrabban a Down-szindrómás magzatokkal terhes nőkön végeztek terhességmegszakítást, és a terhesség bármelyik szakaszában alkalmazható volt.

Morawiecki "teljesen megengedhetetlennek" nevezte "az agresszió, a barbárság, a vandalizmus tetteit", és felszólította a tiltakozókat, hogy tartózkodjanak az ilyen cselekedetektől. "Nem lehet támadni embereket, templomokat, sem más ember jogát ahhoz, hogy értékei szerint éljen" - hangsúlyozta, utalva az utóbbi napok rongálásaira.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×