eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Tüntetők tiltakoznak az abortusz feltételeit szigorító alkotmánybírósági döntés ellen Varsóban 2020. október 30-án. A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Abortuszszigorítás: ezért vállalta Jaroslaw Kaczynski a rizikót

Több tízezren tüntettek a hét végén Varsóban az abortuszszabályzást érintő alkotmánybírósági ítélet ellen. A tömeg a kormány leváltását követelte, valamint azt, hogy az abortusz korlátlanul legyen elérhető. A tüntetőket támogatásáról biztosította a lengyel főváros polgármestere is, aki szerint a múlt heti bírósági döntés visszavonása lehet a párbeszéd előfeltétele.

Az abortusz szabályozásának kérdés régóta napirenden van Lengyelországban. Amikor évekkel ezelőtt szóba került, hogy módosítják, már akkor is tömegtüntetések indultak több nagyvárosban – mondta el az InfoRádiónak az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

„A Jog és Igazságosság hatalomra kerülésével párhuzamosan felerősödtek azok, akár a társadalmi csoportok, akár az egyházon belüli hangok, amelyek úgy vélték, itt az idő, hogy Lengyelországban a még nagyobb szigorítás irányába mozduljon el az így is rendkívül szigorúnak mondható abortuszszabályozás” – fűzte hozzá Dobrowiecki Péter.

A szakember úgy véli,

a másfél hónappal ezelőtti koalíciós válság által okozott feszültség a Jog és Igazságosságon belül még nem múlt el teljesen, ennek is következménye lehet a mostani szigorítás.

„A párt úgy érezte, hogy mind saját konzervatív politikusainak a támogatása megingott a vezetés iránt, mind a konzervatív koalíciós partnerek nyíltan szembementek a párt akaratával, valamint a politikai palettán feltűnt az elmúlt időszakban egy olyan szélsőjobboldali politikai erő, amely hatékonyan tudna elvenni szavazókat a Jog és Igazságosságtól – fejtette ki. – És ezen tények összessége vezettek ahhoz, hogy Jaroslaw Kaczynski bevállalja azt a rizikót, ami a kérdés újbóli elővétele jelent.”

Az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője hozzátette: az alkotmánybíróság állásfoglalása a kormánypárt kezdeményezésére született meg, arra pedig, hogy ez egy konzervatív álláspont lesz, az alkotmánybíróság összetétele miatt eleve számítani lehetett. A szigorítás azonban az abortuszt ellenzők körében is nemtetszést váltott ki.

„A lengyel társadalom nagy-nagy többsége a szigorítás ellen van,

és ez az, amit mérlegelnie kellett a kormánypártnak, hogy akár még a saját mérsékeltebb szavazói egy részével is szembemegy annak érdekében, hogy megtartsa azokat a kisebb számban lévő, de hangos csoportoknak, illetve a lengyel katolikus egyház támogatását” – fogalmazott.

Dobrowiecki Péter szerint már nem a bírósági határozat, hanem a kormány ellen tüntetnek az emberek. A kormánypárti lengyel államfő javaslata, amely kivételes esetekben lehetővé tenné az abortuszt, az egyeztetés felé indíthatja el a szembeálló feleket. Kérdés azonban az, hogy az egymástól messze lévő álláspontokat mennyire lehet összeegyeztetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×