Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Tüntetők tiltakoznak az abortusz feltételeit szigorító alkotmánybírósági döntés ellen Varsóban 2020. október 30-án. A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Abortuszszigorítás: ezért vállalta Jaroslaw Kaczynski a rizikót

Több tízezren tüntettek a hét végén Varsóban az abortuszszabályzást érintő alkotmánybírósági ítélet ellen. A tömeg a kormány leváltását követelte, valamint azt, hogy az abortusz korlátlanul legyen elérhető. A tüntetőket támogatásáról biztosította a lengyel főváros polgármestere is, aki szerint a múlt heti bírósági döntés visszavonása lehet a párbeszéd előfeltétele.

Az abortusz szabályozásának kérdés régóta napirenden van Lengyelországban. Amikor évekkel ezelőtt szóba került, hogy módosítják, már akkor is tömegtüntetések indultak több nagyvárosban – mondta el az InfoRádiónak az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

„A Jog és Igazságosság hatalomra kerülésével párhuzamosan felerősödtek azok, akár a társadalmi csoportok, akár az egyházon belüli hangok, amelyek úgy vélték, itt az idő, hogy Lengyelországban a még nagyobb szigorítás irányába mozduljon el az így is rendkívül szigorúnak mondható abortuszszabályozás” – fűzte hozzá Dobrowiecki Péter.

A szakember úgy véli,

a másfél hónappal ezelőtti koalíciós válság által okozott feszültség a Jog és Igazságosságon belül még nem múlt el teljesen, ennek is következménye lehet a mostani szigorítás.

„A párt úgy érezte, hogy mind saját konzervatív politikusainak a támogatása megingott a vezetés iránt, mind a konzervatív koalíciós partnerek nyíltan szembementek a párt akaratával, valamint a politikai palettán feltűnt az elmúlt időszakban egy olyan szélsőjobboldali politikai erő, amely hatékonyan tudna elvenni szavazókat a Jog és Igazságosságtól – fejtette ki. – És ezen tények összessége vezettek ahhoz, hogy Jaroslaw Kaczynski bevállalja azt a rizikót, ami a kérdés újbóli elővétele jelent.”

Az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője hozzátette: az alkotmánybíróság állásfoglalása a kormánypárt kezdeményezésére született meg, arra pedig, hogy ez egy konzervatív álláspont lesz, az alkotmánybíróság összetétele miatt eleve számítani lehetett. A szigorítás azonban az abortuszt ellenzők körében is nemtetszést váltott ki.

„A lengyel társadalom nagy-nagy többsége a szigorítás ellen van,

és ez az, amit mérlegelnie kellett a kormánypártnak, hogy akár még a saját mérsékeltebb szavazói egy részével is szembemegy annak érdekében, hogy megtartsa azokat a kisebb számban lévő, de hangos csoportoknak, illetve a lengyel katolikus egyház támogatását” – fogalmazott.

Dobrowiecki Péter szerint már nem a bírósági határozat, hanem a kormány ellen tüntetnek az emberek. A kormánypárti lengyel államfő javaslata, amely kivételes esetekben lehetővé tenné az abortuszt, az egyeztetés felé indíthatja el a szembeálló feleket. Kérdés azonban az, hogy az egymástól messze lévő álláspontokat mennyire lehet összeegyeztetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×