A lap kérdésére, miért vállalta el a listavezetői helyet a Fidesz és az Európai Néppárt, valamint az EU és Magyarország közötti válság idején, Trócsányi László elmondta, tanárként, diplomataként és alkotmánybíróként egyaránt európai kérdésekkel foglalkozott, ezért hasznos lehet ezen a poszton.

"Helyre kell állítani ma a bizalmat az országom és Európa között."

Rámutatott, hogy nemcsak Magyarországgal kapcsolatban mutatkoznak repedések.

Hozzátette: "Ésszerű tárgyalásra van szükség, hogy elkerüljük a Kelet és Nyugat közötti mélyebb hasadást".

Arra a kérdésre, hogy nincs-e az az érzése, hogy nagyobb a szakadás Magyarország és Európa, mint Európa két fele között, tekintettel Manfred Webernek, a német CDU/CSU csúcsjelöltjének a kijelentésére, hogy inkább nem lesz az Európai Bizottság elnöke, mintsem ezt a Fideszre leadott szavazatokkal tegye, a miniszter hangsúlyozta:

"A választások előtt sok mindent mondanak az emberek. Ezzel együtt kell élni, és választások után új lapot kell nyitni és tárgyalni."

A hatalmi ellensúlyok eróziója miatti, 7. cikkellyel összefüggő eljárás megindításával kapcsolatban a miniszter kitért az alkotmánybíróságokra, amelyek figyelembe vették a Velencei Bizottság megjegyzéseit.

Bírálta azokat az újságírókat, akik csak a civil társadalom számos képviselőjének véleményét idézik, akik szerint Orbán Viktor miniszterelnökhöz közeli emberek kezében koncentrálódik kivételes mértékben a hatalom, kiszárítják a független sajtó reklámforrásait.

A Magyar Tudományos Akadémia dolgozóinak sztrájkja kapcsán hangsúlyozta, hogy a kutatóhálózat elavult, ha az állam pénzt ad bele, érvényesíttetnie kell az érdekeit, természetesen a kutatási szabadság tiszteletben tartása mellett.

A Le Figaro kérdésére, hogy Magyarország azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy túl sok hatáskört tart fenn magának, az igazságügy-miniszter válaszában megjegyezte, hogy a magyarok 80 százaléka nagyon elégedett az uniós tagsággal. Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az Európai Tanácsot, amely a szerződések szerint a politikai irányvonalakat meghatározza, ebben az Európai Bizottság nem helyettesítheti.

A másik fő kérdés a nemzeti parlamentekkel való tárgyalás. "Ma szakadék van az európai intézmények és az állampolgárok között. A nemzeti parlamenteknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük európai kérdésekben. Ott van a szubszidiaritás kérdése is. Európának a fő kérdésekre kell összpontosítania, és nem kell mindent magára vállalnia" - szögezte le a miniszter.

Az alkotmányos identitás kérdése kapcsán egyebek mellett felvetette a lakosság összetételének igen kényes kérdését.

"Tiszteletben kell tartanunk a genfi egyezményt, de a lakosság összetétele az ország alkotmányos identitásába tartozó kérdés. Komplexusok nélküli közös gondolkodásra van szükség" - hangsúlyozta.

Arra válaszolva, hogy a migrációs kérdés szétrobbanthatja-e Európát, Trócsányi László kifejtette: a migrációt a koncentrikus körök elmélete alapján értelmezi. "Elsődleges felelősségünk a saját országunkra vonatkozik, a második arra, hogy mi történik a szomszédos országokban" - mondta. Hangsúlyozta, hogy nincs homogén megoldás.

Közölte: "Szükséges a szolidaritás, de óvakodni kell a homogenizálástól. A Brüsszel által eldöntött kvótarendszer nem jó, könyvelői, lélek nélküli megoldás".

Arra a felvetésre , ha az Európai Néppárt úgy dönt, hogy nem folytatja a Fidesszel, csatlakoznak-e Salvinihez, Marine Le Penhez és a többi úgynevezett "populista" párthoz, Trócsányi László leszögezte, hogy jelenleg nem gondolkodnak erről. "Partnerünk a néppárt, Franciaországban pedig a Köztársaságiak, márpedig Franciaország az európai építkezés sarokköve. Ami a populizmust illeti, nem szeretem a politikai címkéket: nem jó ötlet a jövőre nézve országunkat és a radikális jobboldalt ugyanabba a kategóriába sorolni. Ez a fajta megbélyegzés és ez a stratégia nem viszi előre Európát. Remélem, hogy a Néppárton belül maradunk. Ez ugyanúgy a mi érdekünk, mint Európáé" - fejtette ki. Hozzátette: meg kell hallgatni a visegrádi országok sajátos hangját, Közép-Európa hangját.

Arra kérdésre, hogy a valaha török hódoltság alatt élt magyarok félnek-e az iszlámtól, a miniszter elmondta, hogy sok nyugat-afrikai hallgatója van a szegedi egyetemen, közöttük moszlimok, és senkinek sem jut eszébe rasszizmusról beszélni velük kapcsolatban. Aláhúzta: "Hangsúlyozni akarjuk azonban Európa judeo-keresztény gyökereit, amelyek tények. A templomaink emlékeztetnek arra, hogy olyan kultúránk van, amelyet nem szabad veszni hagyni".