eur:
393.83
usd:
365.67
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
München, 2018. október 15.A szavazatokat számlálják a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választás estéjén Münchenben 2018. október 14-én. Az előzetes eredmények szerint a legtöbb voksot a Keresztényszociális Unió (CSU) kapta, de elveszítette többségét. (MTI/EPA/Lennart Preiss)
Nyitókép: MTI/EPA/Lennart Preiss

Bajor tartományi választás: megvan a hivatalos előzetes végeredmény

A Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét.  A müncheni Landtagban az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója, bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).

A Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a hétfő hajnali hivatalos előzetes végeredmény szerint.

A vasárnapi választáson a CSU csaknem hetven éve a leggyengébb eredményt érte el, de

továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Bajorországban, és nem lehet nélküle kormányt alakítani.

A kormánypártnál is nagyobb mértékben gyengült a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a német szociáldemokrácia bajorországi történetének legrosszabb eredményével zárta a választást. A második számú politikai erő a CSU után a Zöldek pártja lett, a baloldali irányultságú ökopárt minden eddiginél több szavazatot gyűjtött.

A müncheni Landtagban az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója,

bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).

Az előzetes hivatalos végeredmény szerint:

  1. a CSU a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg. Ez jobb az utolsó felmérésekben jelzett 33-35 százaléknál, de 10,4 százalékpontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, és a leggyengébb eredmény az 1950-es 27,4 százalék óta.
  2. A Zöldek a szavazatok 17,5 százalékát gyűjtötték össze, ez több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6 százaléknak. Főleg a nagyvárosokban szerepeltek jól, most először egyéni körzetekben is szereztek mandátumot, a fővárosban, Münchenben a 9 körzet közül 5-ben győztek, és a würzburgi egyéni körzetet is megnyerték.
  3. A harmadik helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végeztek a szavazatok 11,6 százalékával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására.
  4. A negyedik az AfD 10,2 százalékkal. A CSU-tól és testvérpártjától, az Angela Merkel kancellár vezette - csak Bajorországon kívül működő - Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt így a 16 német tartomány közül már 15-ben rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel.
  5. Az SPD az ötödik helyen végzett, a szavazatok 9,7 százalékával, ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak.
  6. A Landtagból 2013-ban kiesett FDP éppen csak átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5,1 százalékkal a hatodik helyen végzett.

A tartományi gyűlésnek az eddigi 180 helyett 205 tagja lesz.

A CSU frakciójához 85 képviselő tartozik, a Zöldek képviselőcsoportja 38 tagból áll, a Szabad Választóknak 27, az AfD-nek és az SPD-nek egyaránt 22, az FDP-nek 11 mandátum jut.

A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,4 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.

A bajor tartományi alkotmány alapján az öt évre megválasztott új Landtagnak legkésőbb a választás utáni 22. napon, vagyis november 5-én meg kell alakulnia, és működésének első hetében miniszterelnök-választást kell tartania. Az új bajorkormány így legkorábban november 12-én alakulhat meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×