Több nyugat-európai országban, és ez alól Németország sem kivétel, az egész pártrendszer óriási átalakuláson megy keresztül - fogalmazott az InfoRádiónak a bajorországi tartományi választások után Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Ennek egyik jellemzőjeként szerinte a nagy néppártok - a szociáldemokrata párt és az "uniópártok" - támogatottsága jelentősen csökkent, ugyanakkor a kis pártok száma növekszik.

Bajorország helyzete eddig kivételes volt, mert hogy "majdnem 60 éven keresztül egyesül a CSU volt a domináló párt - mondta Kiss J. László. Azzal, hogy

most koalíció lesz, Bajorország is normalizálódik, mert a koalíció természetes velejárója lesz a politikai életnek".

Meglátása szerint nagyon hátrányos volt a CSU számára, hogy Angela Merkel kancellár és belügyminisztere, Horst Seehofer pártelnök között folyamatos konfliktusok húzódtak, ezek a választóknál negatívan csapódtak le, ők "büntették" a pártot emiatt.

A választás eredményének országos hatása Kiss J. László szerint például az, hogy

a német nagykoalíció még instabilabbá vált, és "a választási eredmények hatnak a két hét múlva sorra kerülő hesseni tartományi választásokra is, vagyis

ha ott is ilyen átalakulás lesz, akkor gyakorlatilag a nagykoalíció helyzete és Merkel pozíciója tovább gyengülhet. Kialakulhat egy olyan benyomás, hogy Merkellel már nem lehet nyerni"

- tette hozzá Kiss J. László

Merkel utolsó ciklusa lehet?

Decemberben, Hamburgban a CDU-nak pártkongresszusa lesz, ahol az egyik téma Merkel pártelnöki posztjának megerősítése.

Kiss J. úgy látja, hogy Angela Merkel negyedik ciklusa, különösen is annak a második fele már egy átmenetet jelent a 2019 utáni időszakra, amikor is a szociáldemokraták felülvizsgálhatják nagykoalíciós helyzetüket, akár fel is mondhatnak a szövetségesnek.

Ebből a szempontból a 2019-es európai parlamenti választások is belpolitikai vizsga lesz a német kormányerők számára.